Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

1G1 A hitelező részére a végrehajtási zárlat bizonyos ingatlan birtok haszonvételeire feljegyeztetvén : a hitelezőinek azon birtok haszonvételeire irányzott végrehajtási joga — a később ugyanazon birtokra bekebelezett haszonbérlő' joga által nem korlátolható. (18G9. okt. 19-én 2235. sz. a. legfőbb itélőszéki határozat.) A nagykikindai kerületben levő, u. n. : „überlandiális" földek végrehajtási árvereztetésénél is ugyanazon eljárás követendő, mely az ingatlan javak haszonbérbe adása tekintetében a ptr.. 417. és 418. §§-ban előszabatott. E tekintetben tehát e földek is ingatlan vagyonnak tekintendők. (1870. május 27-ikén 4813. szám alatti semmítőszéki határozat.) 422. §. Végrehajtás az ingatlan vagyon tartozékaira. Többek [tulajdonát képező ingatlanra nézve csak a marasztalt fél jutalékának tulajdonjoga bocsáttathatik árverés alá. Ily ingatlanra nézve az árverés bizonyos adósok ellen, kik az ingatlan bejegyzett tulajdonosának örökösei, csak akkor rendeltethetik el, ha azon adósokat, mint alpereseket amaz ingatlanból illető aránylagos rész kimutattatik. A biróság tehát nem követ el semmiséget, ha az arányrész nem levén megállapítva, végrehajtatót annak előzetes megállapítása végett a törvény rendes útjára utasítja. (1869. decz. l-jén 3837. és 1870. aug. 25-én 7G32. sz. alatti semm. sz. hat.) Azon körülmény, hogy a tulajdonjog aránya a tulajdonos társak között még meghatározva nincs, a ptr. 422. §. szerint a végrehajtási foglalást és becslést nem, — hanem csak az árverés elrendelését gátolja. (1870. aug. 4-én 7236. sz. a. semm. sz. hat.) A közös tulajdon elárvereztetése csak minden érdekelt felek beleegyezésével, vagy a közösséget megszüntető A M. KIK, CURIA. HAT. 1 1