Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

126 327. §. Zárlati kérelem elintézése. A zárlat elrendelése ellen semmiségi panasznak egyáltalában nincs helye. (1869. nov. 24-én 347f. sz. a.semm. sz. h.) A zárt elrendelő végzés ellen, ugy a zárgondnok személyére nézve is csak kifogásoknak, nem pedig felebbezésnek van helye. A fél által az ellen beadott felebbezés a biró által kifogásokká, vagyis ilynemű beadványnyá át nem változtathatik s a felebbezésre a biróság által hivatalból tárgyalás el nem rendeltethetik. Ily végzés mint a ptr. 7. §-ba ütköző megsemmítendő. (1869. nov. 17-én 1819. sz. a. semm. sz. h.) 329. §. A zárlat foganatosítása. Az elrendelt zárlat foganatosítása körül felmerült szabálytalanságok miatt semmiségi panaszszal lehet élni. (1869. nov. 19-én 2925. sz. a. semm. h.) 332. §. Kifogások a zárlat ellen. A zárlat elleni kifogások tárgyában felmerülő kérdések fölött a biró végzésileg határoz s ez ellen nem semmiségi panasznak, hanem fölebbezésnek van helye. (1869. sept. 1-én 1074. sz. a. semm. sz. h.) Ha az első biró a kifogások fölött tartott tárgyalás folytán elrendelt biztosítást feloldotta is , a biztosításként már lefoglalt tárgyat mindaddig nem lehet kiadni, mig ezen végzés jogerejüvé nem vált. (1869. nov. 9-én 1974. sz. a. semm. sz. h.) 333. §. A zárlat költsége. Hogy ki viselje a zárlat költségeit, ezt a per birája és pedig a perben van hivatva meghatározni. Semmiség