Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

127 követtetik tehát el, ha az eljáró biróság a zárlat költségeit peren kivüli eljárás utján, az ellenfél kihallgatása nélkül állapítja meg. (1871. jan. 10-én 13410. sz. a. semm. sz. h.) 337. §. A zárlat megszüntetése. A ptrendtartás 337. §. által az előbbi törvények szerinti eljárás a tékozlás miatti zárlat elrendelésére nézve is fentartatott. Ily zárlat elrendelésére tehát az 1723: 48. tcz. értelmében a megyei törvényszék nem tekintethetik illetéktelennek. (1869. decz. 7-én 2606. sz. a. semmi tó'széki határozat). II. FEJEZET. Biztosítás. 338. §. A biztosítás esetei. A hitelesített számla nem tekinthető oly teljes hitelt érdemlő okmánynak, hogy annak alapján a biztosítást elrendelni lehetne. (1870. febr. 12-én 4689 — 869. sz. a. semm. sz. h.) A per folyama alatt kért biztosításnál is, mindamellett, hogy ez a per birájánál kéretik , a biztosítás iránti kérvényhez a biztosítani kivánt követelés valóságát teljes hitelt érdemielőleg igazoló okirat mindenesetre melléklendő. (1869. sept. 17-én 1454. sz. a. semm. sz. h.) A biztosítás a keresetlevéltől külön beadványban kérelmezendő. A keresetlevélbe foglalt biztosítási kérelem hivatalból visszautasítandó. (1870. jan. 29-én 565. sz. a. semm. sz. h.) Midőn alperest az első biróság a kereset terhe alól