Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

121 313. §. Hivatalból csak oly igazolási kérelmek utasíthatók viszsza, melyek a megállapított igazolási határidő lejárta után, vagy a törvény által meg nem engedett esetekben nyújtatnak be. (1869. sept. 25. 1063. sz. a. és 1870. febr.23-án 5802. sz. a. semm. sz. h.) Sommás eljárásban afélneka ptr. 85. §. a) és 88. §. értelmében magát oly megbízott által is, ki nem ügyvéd, képviseltetni jogában állván, az eljáró biróság semmiséget követ el akkor, midőn az igazolási kérelem érdemleges tárgyalás előtt azt azon okból utasítja el, mert az igazolást kérő f él megbizottj a nem ügyvéd. (1870. okt. 13-án 9244. sz. a. semm. sz. h.) Midőn a biróság az igazolási kérvényt csak kiegészítés végett adja vissza az illető félnek, az ez iránti visszautasító végzésben köteles annak, mint határidőhöz kötött kérvénynek újbóli benyújtására határidőt kitűzni. Ha ez elmulasztatik, a beadás ideje csak a törvényes határidő szerint számíttathatik és pedig a visszautasító végzés kézbesítése után. (1870. decz. 22-én 13203. sz a. semm. sz. h.) 314. §. . Hatálya. Az igazolási kérvény jogérvényes eldöntése előtt a végrehajtási árverés el nem rendelhető. (1869. aug. 19-én 776. sz. a. semm. sz. h.) Semmiségi panasznak nincs helye a biztosítási kifogások alapján feloldó végzés ellen. Az csak a biztosítási kérvényt elutasító határozat ellen fogadható el. (1869. decz. 2-án 380 7. sz. semm. sz. h.) Az igazolási kérelem beadása felfüggeszti ugyan a kielégítési, de nem a biztosítási foglalás eszközlését. (1869 nov. 12-én 2139. sz. a. semm. sz. h.) Az igazolási kérelem még akkor is, ha az igazolás