Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

122 helytelenül alkalmaztatott, a végrehajtás foganatosítását mindenesetre felfüggeszti. (1870. máj. 3-án 2447. sz. a. semm. sz. h.) V. FEJEZET. Perújítás. 315. §. Perújítás esetei. Valamely rögtön kiütött csőd miatt eltávozott ügy véd kimaradása a perfelvételi határnapról ügyvédi mulasztásnak tekintendő, — a mi nem igazolással, hanem perújítással orvosolandó. (1870. mart. 12-én 1838. sz. a.semmítőszéki határozat). Az ügyvéd hibája, vagy mulasztása czimén csak akkor van perújításnak helye,midőn csakis ezen hiba vagy mulasztás szolgáltatott okot az itélet, illetőleg birói határozat sérelmességére. (1869. jul. 20 án 234. sz. a. semm. sz. h.) 316. §. Ha a perujítási kérvény nemcsak a határidő elmulasztásán s az igazolás elmaradásán (ptr. 315. §-a), hanem egyszersmind uj bizonyítékok felhozásán is (315. §. c) alapszik: annak használata nem köttetik félévhez, hanem kiterjed az elévülési határidőit:. (1870. jan. 14-én 4624. sz. a. semm. sz. h.) Oly esetekben midőn a per a felek meg nem jelenése miatt megszűntnek nyilváníttatott, a per újra felvétele nem perujítási kereset, hanem egyszerű kérelem utján eszközlendő. (1870. mart. 23-án 1619. sz. a. semmítő^zéki határozat).