Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

101 jul. 14-én 117 és 1869. jul. 7-én 122. 1869. sept. 14-én 1027. és 1870. jul. 26-án 6302. sz. a. semm. sz. hat.) A felebbezést elkésés indokából visszautasító végzések ellen a ptr. 282. §. értelmében további felebbezésnek helye nincs. (1870. jul. 26-án 7335. sz. a. legfőbb itélőszéki hat.) A semmiségi panaszt elkésés miatt visszautasító elsőbirósági végzés ellen intézett semmiségi panasz is vizsgálati alá vétetik; ha azonban alaptalannak találtatnék, a 282. §. alapján visszautasíttatik, s panaszló fél az 1870. 14. tcz. 3. §. szerint alkalmazandó büntetés alá esik. (a m. kii", curia 1870. évi teljes ülésének elvi megállapodása ) Az elsobiróság jogosítva van, nemcsak az elkésetten beadott, hanem az olyan felebbezést is hivatalból visszautasítani, mely a törvény által a 294. §. szerint meg nem engedett esetben adatott be. (A. „Jogtudományi Lözlöny" curiai határozatok czímű 38. sz. a. melléklete 68. és 1870. jan. 10-én 1432/869. sz. a. semm. sz. hat.) Két külön biróság alsóbb és felsőbb törvényszéki határozata ellen egy beadványban benyújtott semmiségi panasz el nem fogadható. Habár mindkettő ugyanazon ügyben a félnek egyidejűleg lett is kézbesítve. Az ily beadvány, kijavítás végett, — hivatalból visszautasítható; mi nem feltételezi a semmisééi panasz helyességének megbirálását. (1870. mart. 15-én 999. sz. a. semm. sz. hat.) A határidőhöz kötött iratbeadás alatt nem a postára való feladás, hanem csak a biróságnáli tényleges benyújtás vagy beérkezés értendő. (1870. febr. 19-én 4893. sz. a. semm. sz. hat.) Az első biróság csak az elkésett felebbezést utasíthatván vissza, nem bocsátkozhatik annak bírálatába, váljon a