Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Szegénységi jog. Vegyes rendelkezések. pest folyamodó a klértvény kapcsán szegénységet igazolja. 186. sz. jogegységi (1933). 77. §-hoz. A szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél perköltségben marasztalt ellenfele akkor is köteles megfizetni a szegényjogos terhére felmerült és feljegyzett illetéket, ha a bíróság a szegényjogos ellenfelét csupán az első bíróság előtt felmerült költségekben marasztalta. Panaszos az 1914. évi XLIII. tc. 77. §-ának utolsó bekezdéséire; hivatkoizásisal azt vitatja, hogy őt a polgári perben második és harmadik fokom felmerült és szegényjog cimén feljegyzett illetékek nem terhelik, mert a másod és harmadfok előtti eljárással felmerült perliöltségben még résizbein sem lett marasztalva és az a körülmény, hogy az első fokon felmerült perköltségekben marasztalva lett, nem szolgálhat alapul arra, hogy a további eljárást alaptalanul igénybevevő szegényjogos fél illetékeinek fizetésiére köteleztessék. Ez a palniasiz aliaptalan. A hivatkozott rendelkezés ép, ezt a vitás kérdést rendezi. A hivatkozott rendelkezésből nyilvánvaló, hogy a költség egy részében való marasztalás is a feljegyzett öszszejs illeték fizetésére valló köteJezettsiéget megállapítja. Ép azt akarta kifejezésre juttatni a fenti rendelkezés, hogy ha a bíróság az ellenfellet csak az első bíróság előtt felmerült költségben marasztalja is, — a szegény fél által beadott felletbbezés illetékét és a továibibi illetékeket is köteles megfizetni, még akkor is, ha a felsőbb bíróság a felsőbb bírósági eljárás költségeinek fizetésére csak a szegény felet marasztalta volna is. 1780. sz. ejh. (1932). 79. §-hoz. A polgári perrendtartással szabályozott eljárásban kirendelt ügygondnokot csak akkor illeti meg az illetékfeljegyzési jog, ha ügygondnoki kirendelése kifejezetten a polgári perrendtartás rendelkezése alapján hivatalból történt. A kir. törvényszék perirataiból a kir. közigazgatási biróság megállapítja, hogy azt a pert felperes 229.4*27.000 K tőke s járulékai! iránt indította ; hogy panaszos a 8. alszám alailt 1927. február 7-én benyújtott előkészítő iratot a felzeténi történt megjelölés szerint kifejezetten „mint kiskorú H. M., V., J. és A. alpetresek részére árvaszékiileg (kirendelt ügygondnok" nyújtotta be. CG