Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Szegénységi jog. Ezek mellett paniaszosmaik azt az érvelését, hogy ő a H. H. ismeretlen örököseinek is ügygondnoka volt, az illetékmentességre alapul elfogadni nem lehet, mert az előkészítő iratot nem e minőségibem nyújtotta he, aminthogy azt e minőségben még he se nyújthatta, mert az ismeretlen örökösökkel szemben, csak később, 1927. december 9-én volt meg a perfelvételi tárgyalás. Az 1914: XLIII. tc. 79. §. első bekezdésében foglalt intézkedésből pedig kétségtelen, hogy a Pp-/sal szabályozott eljárásban aikár a bíróság,, akár az árvaszék által kirendelt ügygondnok illelékmenitességben akikor részesül, ha azt a fél képviseletére, a Pp. rendelkezése értelmében, hivatalból rendelték ki. Panaszos kirendelése nem így törtéinit s a Pp-ban nincs is intézkedés arra, hogy vagyonjogi perekiben a kiskorú peres felek részére ügygondnokot kell kirendelni. A perben, a 6. alszám alatti jegyzőkönyvhöz panaszos által 4. alatt csatolt árvaszéki végzésiből ki tetszőiéig B. székesfőváros árvaszéke panaszost a kiskorúak ügygondnokául azért rendelte kii, mert a kiskornak és gyámjuk közt érdekellentét merült fel. Tehát panaszos ügygondnoki kirendelése az 1877 : XX. tc. 30. §. a) pont ja — s nem a Pp. rendelkezése — alapján történt. Ezek miatt a panaszbeli kérelem teljesítésére alap nincs. 1781. sz. ejh. (1932). A bíróságnak a szegény jog megadását megtagadó határozata ellen beadott és a törvény által megengedett felfolyamodás illetékmentes. Az 1914. évi XLIII. tc. 78. §-ániak az a rendelkezése, hogy a szegényjogot megvonó végzésről a perbíróság csak a végzés jogerőre emelikedésekoir köteles a kiir. pénzügyigazgiatóiságot értesíteni s a bélyeg jegyzéket áttérni, arra a helyes törvénymagyarázatra vezet, hogy a szegény jogpt megtagadó végzés alapján is az illetékmentesség csak a megtagadó végzés jogerőre emelkedésével szűnik meig. Mert a Pp. 123..§-a szerin t ugy a ir>e«!agadó, mint a mergvonó véigzés ellen van helye a fel folyamodásnak és mert az 1914. évi XLIII. tc. 77. §-ánia(k a perbíróságnak a szegényjogot megtagadó vagy megvonó végzéséhez fűzött ille|ték jogi következményét külön fennálló rendelkezés hiányában a megtagadó végzésre eltérően magyarázni azon az alapon sem lehet, hogy a törvény 78. §-a csak a megvonó végzésre rendeLkezik olykép, hogy annak illetékmentességét megszüntető hatálya a végzés jogerőre emelkedésekor áll be és ami a megtagadó végzésre nézve nyilván csak elnézéshői maradhatott ki!1. 67