Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Szegénységi jog. got megtagadja, akkor az illetékeit a szegénységi jogot kérő fél­nek a 77. §. szerint csak utólag kell megfizetni, — azonban az illetékmentesség alapja a szegénység, amelyet a Pp. 115. §-a sze­rint a kérelemmel egyidejűleg hatósági bizouyítvánnjral bizonyí­tani kell, mert az illetékmentesség csak a szegénységi joggal per­lekedő felet illeti meg, vagyis a bélyeg jegyzék vezetésének alapja a beterjesztett szegénységi bizonyítványon alapuló illetékmen­tesség. Panaszbeli előadás szerint a keresethez szegénységi bizo­nyítvány csatolva nem volt, tehát a kérelemnek olyan lényeges kelléke hiányzott, amely nélkül a szegénységi jog a kérelmezőt nem illetheti meg és részére illetékmentesség nem jár. Miután az illetékmentesség a szegénységi bizonyítvány bemutatásával kezdődik, mert a Pp. 115. §-a értelmében a szegénységi bizonyít­vány csatoÜása nélkül előterjesztett kérelmet ililetéikezés szem­pontjából nem létezőnek kell tekinteni, — panaszos tartozott volna az illetéket mindaddig leróni, amíg a felperes szegényrégét és ezen alapuló illetékmentességét a szegénységi bizonyítvány be­mutatásával nem igazolta. 1788. sz. ejh. (1932). A per soronkívüli letárgyalása iránt a bíróság elnökéhez be­nyújtott beadványra a bírói eljárásban megadott szegényjogon való bélyegmentesség nem terjed ki. Az 1914:XLIII. tc. 75. §-ának (2) és (3) bekezdése értel­mében a Pp. 112. §. első bekezdése alapján megadott szegénjrségi jog alapján a bélyeig és illetékmentesség csak a bírói eljárásokra — ideértve a fellebbviteli és végrehajtási eljárást is — törjed ki. Ennélfogva annak a kérdésnek az elbirálásánál, hogy meg­illeti-ei a birói eljárásban az 1911 :1. tc. 112. §. első bekezdése alapján megadott szegényjogon való bélyegmentesség a per so­ronkivüli letárgyalása iránt a bíróság elnökéhez benyújtott be­adványt, döntő, hogy az ilyen kérvény a birói eljárás keretében beadottnak tekinthető-e. A m. kir. közigazgatás ági bíróság álláspontja szerint az ilyen kérvény nem a bírói eljárásiban beadottnak tekinthető. Ugyanis az ilyen kérvény nem is a perbiróiságihoz, hanem annak vezetőjéhez, annak felügyeleti hatáskörébe tartozó fel­ügyeleti (adminisztratív) intézkedés megtétele végett van intézve, az tehát a birói eljárás keretén kivül esik és így mint ilyen, köz­igazgatási beadványnak tekintendő, amelyre kizárólag a biróii el­járásiban megadott liiletékmieiniteisség nem terjed ki, hanem az üleíékdij jegyzék 13. tétele III. pontja szerint illetékköteles, ki­véve, ha az áll. dijj. 85. tétel 12. pontjának rendelkezéséhez ké­65

Next

/
Oldalképek
Tartalom