Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Az illeték lerovásának módja. egymástól külonáMóajni saerzett zálogjogit, a lefoglalt és igényelt ingók tekintetében a végrehajtatok között oly jogviszonyt sem létesít, amelynek eldöntése vadamennyi végjriehajtatóra nézve csak egységesen történhetnie meg. (Pp. 80. §.) A szóbanforgó igényperekben azok különleges természetükre figyelemmel egy eljárásban egyesített több perről van szó, melyekben alperesek egymásközötti! viszonyában pertársaknak nem tefkiníihetők. Ennek következtében alpereseket, az ,dtéleJtá! illették fizetési kötelezettség nem egyetemlegesen, hanem a követelés összegéhez igazodó vagyonjogi érdfekfik seerint terheli. 180. sz. jogegységi (1933). A 2000, illetve most már 5000 P-t meghaladó pertárgy értéktől az egyezségi illeték is mindenkor kiszabás útján készpénzben fizetendő'. Az 1914. évi XLIII. te. 45. §-ának 2. bekezdése értelmében az egyezségi illetéket nem csak akkor kell kiszabás alapján keszpénizben fizetni, ha az egyezségi után járó illeték 60 K-t (most 30, illetve 50 P-t) meghalad, hanem általában mind azokban az epetekben, amikor az ítéleti illeték készpénzben jár. Az említett törvény szakasznak ezt a határozott rendelkezését nem módosította az 1920: XXIV. tc. 35. §-a, sem pedig valamely későbbi törvény vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendelet som. MiiMhogy pedig nem vitás, hogy a 2000 P-t meghaladó pertárgy értéktől aez Ítéleti illeték minden esetben kiszabás alapján készpénzben jár, nem lehet vitássá, tenni azt sem, hogy 2000 P-t meghaladó pertárgy értéktől a birói egyezség után járó illetéket is kiszabás alapján szintén készpénzben kell fizetni. Az azonos fizetési mód igazolására, illetve erősítésére, nem pedig gyöngítésére szolgál éppen az idézett törvényhelyen használt szintén kifejezés is. Ezekre az esetekre a törvény határozott rendelkezésének mellőzésére nem szolgálhat okul az, hogy az egyzség után járó és bélyegjegyekkel lerovandó illeték összege a törvényben 60 K-ban nyilván tévesen haítározttatott meg, mert a 60 K. nyilván a 14. §. sztejrint bélyegjegyiekkei lerovandó ítéleti illetékeknek felel meg és ennek az összegnek az egyezségi illetéknél való feltüntetésén. 1 nyilván figyelmen kivül maradt az, hogy laz egyezségi illeték a 20. §. értelmében ennek fele sőt negyed része ,ils lehet. Nyilván érvényes szabály azonban az, hogy mindazokban az esetekben. 58