Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. Illetékalap mcgállapilása. seggel. Ekként F. Z. perbeli felperesre közömbös, hogy az illeték másik felét a ikét alperes, vagy azok egyike visell-e, F. E. pedig a törvény 56. §. értelmében az illeték felej részét F. B. kötelezetiségónelk fennállása esietében is követelhetnék tőle ép úgy, mint a jelleni esetben. Mindezeknél fogva a panaszt minden résziében alaptalannak kellelt tekinteni. 1792. sz. ejh. (1932). 36. §-hoz. Igényperben, ha több végrehajtató követelése az eljárás tárgya, az ítéleti illeték a végrehaj tatókat nem egyetemlegesen, hanem vagyoni érdekük arányában terheli. Igényperben az 1914. évi XLIII. tc. 31. §. utolsó bekezdése értelmében az illetékeik mértéke tekintetébein a követelés összege, ha pedig az igényelt ingók értéke kisibb, ez a kisebb érték irányadó. Ez a jogszabály világos és félre nem érthető rendelkezést tartalmaz az Ítéleti illeték tekinteté bein és abban; az esetben, ha egy végrehajtásról van szó. Eltérő álláspont abban az esetben merült fel, amikor a felperesiként fellépett igjénylő alperesekként több végjrehaj tatot vont perbe, akik az igényelt ingókra egymástól függetlenül különböző összegű, önálló követelésük erejéig szereztek zálogjogot. Ebben az esetben a felvetett kérdés helyes eldöntése szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az, ekként egy keresettel perbe vont végrehajtatók között létesül-e oly alperesi pertársaság, akik és a felperesként szereplő igénylő közötti vitás jog csak egységesen dönthető el? (Pp. 80. §.) Ha az igényperben több végrehajtató vonatott alperesként perbe, voltaképen e|gy eljárásban több per foglaltatott egybe. Az eset teljesen azonos mgiitélés alá esik azzal, amikor a perbíróság az igénylő által végrehajtatok ellen külön keresettel indított perieket egy eljárásban egyesíti. Több pernek egy eljárásba való foglalása mindkét esetben célszerűségi szempontból történik. De az egybefoglalásom túl ezen eljárásnak az alperesekre rendszerint nincs is miás joghatálya. Az egy eljárásba kényszerült végrehaj látók között semmiféle különös jogviszony nem keletkezhetik, mindegyikük önállóan, védekezhet, különböző bizonyítékokat használhat, az együknek vagy másiknak perbeli cselekvése vagy mulasztása a többieiknek sem előnyére, sem hátrányára nem szolgálhat. (Pp. 79. §.) Az a körülmény, hogy ugyanazon ingókra több végrehajtató 57