Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

A törvényszék 8. alsz. végzésével ezt a pert egyesitette F. Z., F. E. és F. R, alperesek elleni különböző termények s állataik, Vailiamínt készpénz fizetése iránt P 3988. sz. alatt indított perével, ímeíy perben felperes a perértéket 100,000.000 K.-ra tette. Ebiben az utóbbi perben F. B. alperes viszonLkeresetet támasztott 40 magyar hold terület birtokba bocsátása iránt s víszonfkeresefténeik értékét 25,000.000 K.-ra tette. Az egyesitett perbein az egyesítés után felperes az egyesített keretsetét nyomban leszállította a perköltségekre, alperesek pedig a viszontkeresettől elállítottak s ezután egyezséget kötöütek, melyben azonban nemcsak a pernek a perköltségre leszálliitiott részére terjeszkedtek ki, hajnem külőmbözö, a per tárgyát képező követeléiseik tárgyában vállaltak egymással szemben kötelezettséget. *Ily körülmények között a kár. pénzügy igazgatós ág helyesen állapította meg, hogy a perlárgy ériékén más változás nem történt, mint az, hogy a viszontkereset visszavonatott, a kereset leszállítása azonban az egyesség megkötése előtt létrejöttnek nem tekinthető, minthogy a peres felek ép a kereseti követelés tárgyában kötötték meg az egyességet. Ha pénzügyi szempontból a keresetnek a perköltségekre leszállítása, joghatályos nyilatkozatnak ismertetnék el akkor is, amidőn e nyilatkozat megtörténte után a felek nem a periköltség, hanem ép ama kereseti követelés tekintetében kötnek egyességet, amery kereseti követeléstől felperes azt megelőző nyilatkozata szerint már elállott,, ebben az esetben megadatnék a lehetőség a feleknek arra, hogy az egyesség törvényszerű illetékétől menteisül jenek. Helyesen állapította meg tehát iái klir. pénzügy igazgatóság az egyesített két per tárgyának értéke, 145.000.000 K, azaz 11.600 P után a törvényes egyezségi illetéket. Végül megjegyzi a bíróság, hogy az egyiik perben alperesként szerepelt F. B., az egyezségben is, mint magát kötelező fél részt vett. Ennek dacára az illeték ellene nem szabatott ki. Panaszosok (a perbeli felperes és az egyik perbeli alperes) panaszukbain azt is felhozták, hogy apjuk, F. B. egyesiségi kötelezettségeiért őlk illetékkel nem terhelhetők. F. B. Hetekkel Iniem lett terhelve s e miatt a jelen ügyben ügyfélnek nem tekinthető, a panasz szempontjából az ő kötelezettségiének kérdése csalk annyiban jöhet tekintetbe, hogy az egyezség szerint a perköltségek kölcsönösen megszüntelletvén, az 1914. évi XLIII. tc. 55. és 56. §-a értelmében a kiszabott illeték fele F. Z. felperest, másik fele pedig F. E. és alperes társát, F. B.-t terhelné, utóbbiakat egymás között egyetemleges kötelezett56