Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Illetékalap megállapítása. Mihelyt azonban a meg nem becsülhető igénnyel, „megbecsülhető vagyonjogi igény" kapcsaltaitik egybe és ez utóbbi értéke nagyobb, mint a „meg nem becsülhető" igény törvényszerű értéke, akkor annyival is inkább csak ez a .nagyobb vehető pertargy értékéül, mivel a polgári perrendtartásról szóló törvény életbeléptetése utáni keletkezett, 1914. évii XLIII. te. 31. §-ának 2-ik bekezdései a Pp. 8. §-ának 2-ik bekezdéséiben foglalt rendelkezését illetékjogi szempontból nemcsak módosított szöveggel vette át, de egyúttal az utána következő 3-ik bekezdésben ez alól kivételt megállapító jógii rendelkezéseket is iktatott be. Ha ezen most idézett rendelkezést az előző második bekezdésben és a 31. §. további részeiben foglalt rendelik ezé sekkel kapcsolatban vesszük jogászi elemezés ailá, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy ezen 3-ik bekezdésben fogjlalt il'letékjogi rendelkezést épen az tette szükségessé, hogy a kincstárnak a törvénykezési illetékre vonatkozó igényei nei rövidüljeinjek meg azáltal, hogy az ezen 3-ik bekezdésben) körülirt „meg nem becsülhető vagyonjogi igényekre" megállapított kisebb törvényes (fiktív) értékű pertátrgy iránt indított perekben a meg nem becsülhető és kisebb értékű főköveteléssel, ijlet^kmenteisen, Olyan járulékokat kapcsolhassanak egybe, amelyeknek megbecsülhető értéke a már emiitett fiktív értéket meghaladja. A 3-ik bekezdésben foglalt — és a polgári perrendtartás 8. §-ának a birói hatáskör megállapításánál figyelembe veendő értékelési szabályait nem érintő, hanem kizárólag illetékjogi szempontból rendelkező, — különleges jogszabály lényege tehát az, hogy ha a nem vagyon jogi igényből a fél megbecsülhető vagyonjogi igényt származtat, vagy a, nem vagyonjogi igénnyel megbecsülhető igényt kapcsol össze, — akkor, — tekinteti nélkül arra, hogy melyiket jelölte meg főkövetelésül és melyiket enniek járuiékakópeni, — az illetékeik mértékének meghatározásánál csak az egyik, még pedig a nagyobb illeték alá eső igényt kell tekintetbe s nni. 1800. sz. ejh. (1933). 35. §-hoz. A per tárgyát képező követelések tekintetében vállait kötelezettségeket tartalmazó egyesség illetékének alapja akkor is a per tárgyának értéke, ha az egyességkötést megelőzőleg a felperes keresetét leszállította a perköltségekre, az alperes k pedig viszontkeresetüktől elállottak. F. Z. P 3987. sz. a. F. E. elleni 100 mm. búza és jár iránt indított pert s a pertárgy értékét keresetében 45.000.000 K.-ra tette. 55 »