Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Illetékalap megállapítás al Miután az ilyen esetekre nézve az 1914. XLIII. tc. 31. §-ánáfc 3-ik bekezdése azon kivételes rendelkezést tartalmazza, hogy ilyenkor az illeték mértékénlek meghatározásánál csiaik az egyik, még pedig a nagyobb illeték alá eső igényt kell tekintetbe venni, ennélfogva a két érték összehasonlítandó. A tényállás szerint nem vitás az, hogy a megbecsülhető vagyonjogi igény készpénzben kifejezett értékét panaszos a polgári perben 20.000 P.-ben jelentette be. Nem vitás a másik, vagyis a „tisztességtelen verseny" mint meg nem becsülhető igényre vonatkozó per tárgyának értéke sem, mert erre nézve, — az 1914. évi XLIII. tc. 34. §-a (2) pontjában foglalt rendelkezés szerint, — a törvény a panaszos által benyújtott kereset idejében a kir. törvényszék eűőtti eljárásban 2.000 P.-t (jelenlleg 5.000 P.-t) állapított meg. Minthogy pedig e 'kiét értlék összehasonlításából kétségtelenül megállapította a tóróság azt, hogy a megbecsülhető 20.000 P. vagyonjogi igény értéke & nagyobb, ennélfogva megállapítja a bíróság azt is, hogy a panaszos az érvényes jogszabálynak megfelelően, tehát helyesen rótta le ezen nagyobbik érték után az illetéket. Panaszosnak tehát a kir. pénzügyi gazgalósági határozat ellen felhozott érvei nem helytállók és az illeték visszatérítése iránti kérése nem bír törvényes alappal, illetve ellentétbein áll az 1914. évi XLIII. tc. 31. §-ia 3-ik bekezdésében foglalt azon rendelkezéssel, amelynél fogva ha a tniem vagyonjogi igényből a léi megbecsülhető igényt származtat, vagy a; nem vagyonjogi igénnyel megbecsülhető igényt kapcsol össze, úgy az illetékek mértékének meghatározásánál csak az egyik, még pedig a nagyobb illeték alá eső igényt kell tekintetbe venni. Ugyanis ennek a különleges és kivételes jogszabálynak a rendelkezése! éppen a jelen panasz tárgyát képező és ehhez hasonló eseteikre való tekintettel hozatott át az 1894. évi XXVI. le. 12. §-álból az 1914. évi XLIII. tc. 31. §. 3-ik bekezdéseképen. Annak köveitikezttében ugyanis, hogy a most idézett törvény az öszszes egyébb iHetékeket a per tárgyához képest kívánta megállapítani, az ezen idézett törvény 34. §-ában a ..nem vagyonjogi igényt", illetve a „meg nem becsülhető -vagyonjogi igényelve!" is értékelte és előre megáililapitotki. hogy az ilyen peresített Lgémyek értékeképen a járásbíróság előtt "folyó perekben 1.000 V (Jeíenleg 2.000 P.), a kir. törvényszék előtt folyó perekben pedig 2.000 P. (jelenleg 5.000 P.) veendő a pertáűgy értékéül. E törvényes rendelkezés azt jelenti tehát, hogy amikor a perlárgv értéke meg nem becsülhető, akkor annak értékelésénél nem szabad a Pp. szabályait adkalmazni, hanem a törvénykezési il I-M ékről szóló 1914. évi XLIII. tc. 34. §-a által megálllapitött fiktív élteket kell illetékaílapul venni. 54 r