Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

T. — Cégbírósági beadványok. tc. 6. fejezetének IV. akimé ailalt az 50^-56. sziakiaszoíkíban a törvénjylöezésá illetéik fizetésére kötelezetteket részletesen felsorolja, de a felsorolásban a nyilvános számadásra kötelezett társulatok igazgatósági tagijairól említés léve sincs, sőt nincs említés téve ezekről az illetékszabályok 94. §-ának 1—6. pontjaiban semi, amely a bélyegilleték iráiniti kezességiét tárgyalja. Csupán aiz illetékszabályok 95. §. 2. bekezdése állapítja meg magukra a nyilvános számadásra kötelezettekre nézve a készpénzben fizetendő illeték lerovása iránti kötelezettséget, még pedig ezt is utalással az illetékdij jegyzék 64., 86., 89. és 101. tételeiben felemlített jogügyletekre nlézve, a 97. §. 5. poinltja pedig egyedül és kizárólag rendelkezik az igazgatósáig! tagok egyetemleges kezességéről szintén a készpénzben fizetendő illetékek címe alatt és utalással a 93. §. 2. pontjára isi, amiből nyilván következik, hogy még a legszigorúbb értelmezés mellett is csak a 95. §. 2. pointjábain! említett ilklékdijjegyzék 64., 86., 89. és 101. tételeiben foglalt jogügyletektől készpénzben fizetendő illetékekre terjedhet ki az, igazgatósági tagok kezessége, ezek között pedig a törvénykezési illetek elő nem fordul. 206. sz. jogegységi (1933). llletékdijjegyzék. 13. t. IV. 16. -hoz. Nem a cégbírósághoz intézett beadványokra megállapított 1920. évi XXIV. tc. 40. §. 8. pontját, hanem az 1914. évi XLIII. tc. 3. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan beadványra, melyet a cégbírósághoz érdektelen harmadik személy nyújt be. Az 1920: XXIV. tc. 40. §-ának 8. pontjai, ilkitve a 163. 600/ 1926. P. M. rendeilieit 56. §-ai akkénlt rendelkezik, hogy „a cégbíróságihoz az 1—7. pontokban felsoroltakon kivül beadott minden beadva^, tekintet nélkül arra, hogy annak benyújtására a cég kötelezve van-e vagy sem, 3. 20 P. illeték alá. esik. " E jogszabályok szövege nem hagy kétséget aziránt, hogy ez atz illeték csak azok után a beadványok után követelhető, melyeket az 1—7. pánitokban fel nem sorolt egyéb tárgyban az érdekelt cég a saját cégügyében intéz a céghiróságihoz, _ amiből viszont önként következik, hogy érdekteleni harmadik személy a cégbírósághoz intézett beadványa után nem ezt az illetéket tartozik kiróni. 42