Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

O. - Alkalmazottak 'nyűgtailteléke. 89. L _ 1920 : XXIV. tc. 17. §-hoz. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak az 1920. évi XXIV. tc. 17. §-ában megállapított nyugtailleték fizetési köte­lezettsége kiterjed mindazokra az alkalmazottakra, akik a nap­számos fogalma alá nem esnek. Az 1920: XXIV. tc. 17. §-a és az ennek végrehajtása tár­gyában kiadóit utasítás az alkalmazottak nyugtatványi illetéké­ről szól, amely illetéket vállalatok, társaságok és az intézetek a szolgalatukban álló Ihivatalinlokok, altisztek és szolgáknak bár­mely járandósága után készpénziben tartoznak befizetni. A törvény címében kifejezésre jutó általánosítás arra mutat, hogy a szövegben em.Iiiitlett „hivatalnokok, altisztek és szolgák" csak gyűjtő elnevezéseik és nem részletező (taxatíve) felsorolása azok­na(k az alkalmazottaknak, akilonek illetményei után az illetéket fizetni kell. VálMalü alkalmazottakról levén szó. a/ok Időzött az illeték­kötelezettség szempontjából ugyamás nem lelhet különbséget tenni abbam a tekintetben, hogy az a vállalat adminisztrációjában vesz-e részt, avagy üzemi, illetve ikleresikedelmi ügykörben működik és teljesít megfelelő szollá la tol. Ennélfogva vállalatoknál alkalmazóit hivatalnokoknak nem­csak azok tekintendők, akik fogalmazási, számviteli vagy keze­lési', irásos vagy egyébként is magasabb előképzettséget igénylő szellemi munkál teljesítenek. — altisztiknok és szolgáknak pedig nemcsak azok minősülnek, akik személyi vagy általában testi munkát és szolgálatot teljesítenek, hajnem bármely elnevezésű ál­Lásokbain szellemi vagy fizikai, .avagy éppen vegyes szolgálatot teljesítenek, amtely szőj] gálát egyrészt a közönséges munkások körét meghaladó szakismeretet és szakképzettséget igénylő mű­ködés; [kifejtései ijgémyti, másreszt <i ki kinek szolgálata szolgálati szerződésen alapuló jogviszonyon, avagy a napszámosok fogal­mán kívül álló állandóbb jellegű munkaherviszonyan alapul. /Pá. sz. jogegységi (193.1). Az alkalmazottak nyugtatványi illetékének alapját képezik az alkalmazottat személyileg terhelő, de a munkaadó által kifizetett adóösszegek is. A painlaiszoll illetőkéi az 11)20. évi XXIV. le. 17. §-a alapján nyuglaitványi illeték cimén, kövelelik azon adóösszegek után, ame­lyeket a panaszos részivénytársaság az 1925 1928. év.'kVn az al­kalmazottait személyileg terhelő aduk (alkalmazollak kereseti 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom