Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)
O. - Alkalmazottak 'nyűgtailteléke. 89. L _ 1920 : XXIV. tc. 17. §-hoz. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak az 1920. évi XXIV. tc. 17. §-ában megállapított nyugtailleték fizetési kötelezettsége kiterjed mindazokra az alkalmazottakra, akik a napszámos fogalma alá nem esnek. Az 1920: XXIV. tc. 17. §-a és az ennek végrehajtása tárgyában kiadóit utasítás az alkalmazottak nyugtatványi illetékéről szól, amely illetéket vállalatok, társaságok és az intézetek a szolgalatukban álló Ihivatalinlokok, altisztek és szolgáknak bármely járandósága után készpénziben tartoznak befizetni. A törvény címében kifejezésre jutó általánosítás arra mutat, hogy a szövegben em.Iiiitlett „hivatalnokok, altisztek és szolgák" csak gyűjtő elnevezéseik és nem részletező (taxatíve) felsorolása azokna(k az alkalmazottaknak, akilonek illetményei után az illetéket fizetni kell. VálMalü alkalmazottakról levén szó. a/ok Időzött az illetékkötelezettség szempontjából ugyamás nem lelhet különbséget tenni abbam a tekintetben, hogy az a vállalat adminisztrációjában vesz-e részt, avagy üzemi, illetve ikleresikedelmi ügykörben működik és teljesít megfelelő szollá la tol. Ennélfogva vállalatoknál alkalmazóit hivatalnokoknak nemcsak azok tekintendők, akik fogalmazási, számviteli vagy kezelési', irásos vagy egyébként is magasabb előképzettséget igénylő szellemi munkál teljesítenek. — altisztiknok és szolgáknak pedig nemcsak azok minősülnek, akik személyi vagy általában testi munkát és szolgálatot teljesítenek, hajnem bármely elnevezésű álLásokbain szellemi vagy fizikai, .avagy éppen vegyes szolgálatot teljesítenek, amtely szőj] gálát egyrészt a közönséges munkások körét meghaladó szakismeretet és szakképzettséget igénylő működés; [kifejtései ijgémyti, másreszt <i ki kinek szolgálata szolgálati szerződésen alapuló jogviszonyon, avagy a napszámosok fogalmán kívül álló állandóbb jellegű munkaherviszonyan alapul. /Pá. sz. jogegységi (193.1). Az alkalmazottak nyugtatványi illetékének alapját képezik az alkalmazottat személyileg terhelő, de a munkaadó által kifizetett adóösszegek is. A painlaiszoll illetőkéi az 11)20. évi XXIV. le. 17. §-a alapján nyuglaitványi illeték cimén, kövelelik azon adóösszegek után, amelyeket a panaszos részivénytársaság az 1925 1928. év.'kVn az alkalmazottait személyileg terhelő aduk (alkalmazollak kereseti 34