Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

O. — Társaságok mentessége. adója, jövedelmi és rokkant adó) fejében alkalmazó Ujai helyeit befizetett anélkül, hogy azokat járandóságaikból levonta volna. Az illeték követeibetőségének jogosságát támadó panasz' a kir. pénziigyigazgatóság panaszolt végzésének indokain felül alaposnak elismerni még azért sieim lehetett, mert igaz ugyan, hogy a feiRltebib hivatkozott törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 1920. évi 79.200. számú pénzügyminiszteri rendeletnek a törvény 17. §-ára vonatkozó 21. §-ábain példaszerűen felsorolt járandóságok között az alkalmazottak helyeit fizetett adók megemlítve nin csenek, ámde a m. kir. közigazgatási bíróság megítélése szerint is ezek az adóik az alkalmazottaknak éppen olyan illetményéül tekintendők, mint a példaszerűéin fölsorolt járandóságok, inert kétségtelen, hogy azok erejéig járandóságuk növekedett. Az a kifogás, hogy panaszos részvénytársaság ezeknek az adóknak viseléséit bármikor megsizüntlefttati anélkül, hogy alkalmazottjai emiatt bárminemű igényt támaszihatnának, — figyelembe vehetőnek azért nem találtatott, mert a fentebb hivatkozott végrehajtási rendelet 21. §-ába.n felsorolt segélyek és jutalmak is olyan; természetű járandóságok, amelyekre az illető vállalat, társaság, intéziet kötelezve nincsen és kizáróan belátásától (diseretiójától) függnek. 1812. sz. e/h. (1933). 89. t. XII. ponthoz. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek részére az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-ában biztosított és a biztosítéki okiratokra is kiterjedő illetékmentességet az 5.100—1931. M. E. sz. a. rendelet nem szüntette meg. A megtámadott felemelt összegű illetéket a S.-i Hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja javára S.-n 1930. évi október hó 2-án kiállított keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat („biztosítéki í;kirat") illeték hiánya miiatt követelik. A királyi pénzügy igazgatóság álláspontja szerint az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-ának 2. d), illetőleg e) pontjában az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezetei részére biztosított tárgyi illetékmentesség a keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozatokra nem terjed ki, mert a szóbanforgó törvény illietókmeinlességet csak a kötelezvényelvre biztosít, minélfogva a, megleletezett biztosítéki okirat az 5100,931. M. E. sz. rendelet 35. §-ának (7) bekezdésében megállapított illeték alá esik. A kir. pénzügyigazgatóság álláspontja téves. Helytálló ugyan az a megkülönböztetés, amelyet a kir. pénzügy igazgatóság a nyuj35