Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

Vagyonátruházási illetékek (1920:XXX1V. te) 1. §-hoz. A házastársak és jegyesek közti olyan jogügylet, amelynek érvénj ességéhez közjegyzői okirat szükséges, ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, illeték alá nem esik. Az illetékszabályok 1. §-a értelmében azoik a jogügyletek képezük csak a bélyeg- és jogilleték tárgyát, amelyek a polgári törvények szerint jogokait alapítanaik, átruháznak, erősítenek, megváltoztat naik vagy megszüntetnek és a vagyonátruházási illetékről szóló 1920. évi XXXIV. tc. 1. §-a értelmében ingó és ingatlan javaik szerzését vagy átruházását megállapító ügyletek után jár a vagyonátruházásii illeték. A házastársak és jegyesek közti jogügyletek közül az 1886. évi VII. tc. 22. és 23. §-aiban felsoroltak érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik. Az ilyen jogügylet tehát ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, érvény telén. Minthogy pedig érvénytelen szerződés jogot Mem alapíthat, át nem ruházhat stb., illetve érvénytelen szerződéssel javak át nem ruházhatók, sem nem szerezhetők, a házasfelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződés, ha nem lett köjegyzői okiratba foglalva, illeték tárgya sem lehet, s ezért az ilyen szerződésre a kincstárt illetékkövetelés szerintii jog meg nem illeti. Az illetékszabályok 1. §-ának A. 3. pontjában említett ügyletekkel kapcsolatos az a rendelkezése, hogy jogügyletről oly célból kiállított okirat, hogy az a kiállító vagy meghatalmazó ellen