Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

O. — Rendbírság elévülés. Az illetékszabályoknak ez a szakasza pedig akként rendel­kezik, hogy a jogügylettől megszabott, vagy befizetett illeték csak abban az esetben törölhető, iliielőleg fizethető vissza;, ha az ingó dolgok iráni kötött kétoldalú szerződések a jogügylet teljesítése és foganatosítása előtt tökéletesen és végkép megszűnnek. Az illetékszabályoknak ez a rendelkezése tehát a kiszabott illeték törlését, illetőleg a befizetett illeték visszafizetését kizárólag arra az esetié korlátozza, ha a megkötött szerződés tökéletesen és végkép megszűnik, mielőtt az teljesedésbe és foganatba ment volna. Minthogy az adott esetiben érvényesen megkötött szerződés alapján a vétel tárgyául szolgáló ingó dolog átadásával az eladó szerződési kötelezettségét teljesítette, és ennélfogva az ügylet a szerződés tárgyául szolgáló ingó dolog áradásával foganatba ment, az illetékszabályok idézett rendelkezésénél fogva a kiszabott illeték törlésének vagy a befizetett illeték visszafizetésének helyi- háncs. 194. sz. jogegységi (1933). 220. §-hoz. A részvénytársaságok és biztosító intézetek által az I920:XXIV. t.-c. 20. §-a alapján fizetendő rendbírságnál az elévülés az illeték befizetésére megállapított határidő' utolsó napjával veszi kezdetét. Az illetékszabályok "220. §-a ugy rendelkezik, hogy „azon kihágás, melyért az illető tettes a vétkes cselekmény vagy mu­lasztás niapjától számítandó 3 év alatt kérdőre nem vonatott, bün­tetés tárgya többé nem lehet". Az illetékszabályoknak ebből ái rendelkezésiéből nyilvánvaló, li gy a büntetés a mulasztással függ össze s annak elévülése a vétkes cselekmény elkövetésének, vagy a mulasztásinak napjával veszi kezdetét. Az illetékszabályoknak ezzel a világos és hatáiózott rendel­kezésével szemben közömbös, hogy a büntetés viselésére illetőleg a renidbirság fizetésére milyen módozatokat állapítanak meg tör­vényes rendelkezésiek, nevezetesen a büntetést illetőleg rendbirisá­got a vétkes cselekményt elkövető vagy a mulasztó fél egy ösz­sz égben egyszerire, vagy részletekben és ismétlődő időpontokban tartozik viselni illetőleg fizetni, mert ezek a, körülményeik az ille­tékszabályok előbb idézett rendelkezését nem érintik. Egyébként pedig sem az 1920:XXIV. te. 20. §-a, sem más törvényhely nem tartalmaz az elévülés teikintelében az illeték­szabályok 220. §-ábani foglaltaktól eltérő rendelkezést. 208. jog­egységi (Í933). 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom