Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Jogorvoslatok. az jogerőre emelkedett s így a bíróság a kincstári követeléseknek jogosságát elismerte, nemkülönben mivel a végrehajtást szenvedett e tartozásoknak sorozása ellen kifogást nem emelt s így a fennállás és valódiság tekintetében beigazolt és a végrehajtást szenvedett terhelt e kincstári követelések fejében bevett összegek visszatérítésének kérésére panaszos, mint akit e tartozások nem terhelteik, nem jogosult. Ez előadottakból kitetszik tehát, hogy a hivatkozott alsófokú határozatok a panaszos által megtámadott kincstári követeléseknek mértéke tekintetében felhozott kifogások felett ós illetve az ennek alapján a végrehajtási tömegbe való visszatérítés kérdése felett egyáltalában nem döntöttek, sőt a közigazgatási bizottságnak panaszolt határozata panaszosnak visszatérítés tárgyában előterjesztett kérelmét általában olyannak minősítette, mint a melynek előterjesztésére panaszosnak joga nincsen. Az 1881:LX. tc. 196. §-ában foglaltakból kitetszik, hogy a kielégítési sorrend megállapításánál a telekkönyvi hatóság van hivatva a kimutatott adó- és illetéktartozások sorozása jogosságának kérdésében dönteni, azonban ez a hivatkozott törvényszakasz a két utolsó bekezdésben világosan azt a rendelkezést foglalja magában, hogy az előnyös tételképen bejelentett adók és illetékek tekintetében a telekkönyvi hatóság csupán a felett a kérdés felett dönt, hogy a kimutatásban kitüntetett adók és illetékek a 189. szerint az előnyös tételek közé sorozandók-e, vagy nem, s e részben ha szükségét látja, az illetékes pénzügyi hatóságot bővebb felvilágosítások és adatok beadására utasíthatja; ellenben az adók és illetékek összegére nézve az érdeklettek, a fennálló szabályok értelmében, az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshetnek orvoslást. Ezt a rendelkezést kiegészíti az 1883:XLIV. tc. 96. §-ának második bekezdésében foglalt az a pont. amely szerint ha valamely elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál, vagy csőd esetében, helytelen kimutatások alapján közadóbeli tartozások és illetékek illetéktelenül fizettettek ki, valamely érdekelt fél kérelmére az illetéktelenül felvett összegek az illető bírósághoz fizetendők vissza és ezen összegek felosztása vagy utalványozása iránt a bíróság_ intézkedik; s ugyancsak kiegészíti ezt az 1889:XXVIII. tc. 8. §-ának 1. d) pontja és a 12. §. I. pontja is, amelyek a közadók és kincstári követelések helytelen kimutatása folytán az elárverezett ingatlan vételárából, vagy a csődtömegből illetéktelenül felvett összegek, visszafizetésének elrendelése kérdésében a határozathozatalt elsőtökön a pénzügyigazgatóságnak, másodfokban pedig a közigazgatási bizottságnak hatáskörébe utalták. A hivatkozott törvényszakaszok e rendelkezéseinek egybevetéséből pedig kitetszik az, hogy igaz ugyan, miszerint a bíróság, mint telekkönyvi hatóság által eszközölt sorozásnak jogossága ellen a közigazgatási hatóságok és illetve végső fokban a m. kir. közigazgatási bíróság előtt gyakorolható jogorvoslatnak helye nem lehet, mivel ez ellen a jogorvoslat csupán nz illetékes 94