Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonátruházási jogügyletek bejelentése. írásbeli szerződés kiállítására. Ügyfélnek ezt az előadását bizonyítja az iratoknál levő írásbeli adás ve vési szerződés is. Minthogy ehhez képest a szóbeli tárgyalások szerződés jellegével nem bírnak, mert magánjogunknak elvei szerint, ha a felek írásbeli szerződésben egyeztek meg, a szerződés a felek aláírása előtt megkötöttnek nem tekinthető. Az állítólagos szóbeli szerződés bejelentésének elmulasztása miatt előírt bírság törvényes alappal nem bir. 293. sz. ejh (1901). Ha ingatlan átruházása iránt folytatott szóbeli tárgyaláson a felek írásbeli szerződésben egyeznek meg, a szerződés addig nem tekinthető megkötöttnek, míg a szerződő felek az írásbeli szerződést alá nem írják. Panaszosnak meg nem cáfolt előadása, szerint közte és eladó között 1899 jan. 1-én végleges szerződós létre nem jött, csak szóbeli ós pedig oly értelmű megállapodás jött létre a kérdéses ingatlan megvételére vonatkozólag, hogy a vételár megállapíttatván, a végleges írásbeli adásvételi jogügylet csak a vételár teljes lefizetése után és akkor fog megtörténni, ha eladó a házat terhelő adósságoktól a jiázat mentesíti, ami 1900 ápr. 11-én megtörténvén, ugyanaz nap az adásvevési szerződést írásba foglalták és illetékkiszabás végett bejelentvén, az előírt illetéket be is fizették. Ügyfélnek ezt az előadását részben az iratoknál levő számfejtőkönyvi kivonat is bizonyítja. Minthogy ehhez képest a szóbeli tárgyalások szerződés jellegével nem birnak, mert magánjogi elvek szerint, ha a felek írásbeli szerződésben egyeztek meg, a szerződés a felek aláírása előtt megkötöttnek nem tekinthető. A szóbeli szerződés bejelentésének elmulasztása miatt előírt bírság tehát a jelen esetben törvényes alappal nem bir. 371. sz. ejh (1901). Midőn valamely ingatlanra vonatkozólag kötött szóbeli szerződés a bejelentésre kitűzött idő letelte előtt írásba foglaltatik, a bejelentésre megállapított határidő az írásbeli szerződés megkötése napjától veszi kezdetét. Nem szenvedhet kétséget, hogy az ingatlanokra vonatkozó szóbeli szerződés illeték tárgyát képezi és így bejelentési kötelezettség alá is esik ós erre vonatkozólag az illetékszabályok 127. §-a olykép rendelkezik, hogy: „midőn ingatlanról intézkedő valamely jogügyletről okirat ki nem állíttatott, az ügylet szóval bejelentendő", világos jeléül annak, hogy a szóbeli szerződés akkor, ha írásba is foglaltatik, nem az, hanem a szerződós eredetije vagy másolata nyújtandó be az illetékkiszabásra illetékes hivatalhoz. Kérdésen kívül áll ugyan, hogy ha a szóbeli bejelentésre kitűzött idő elmúlt, akkor a később írásba foglalt szerződés a már megtörtént mulasz82