Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — A behajtás elévülése. mint. 5 éven át nem követeltetett. Habár az ügyiratok szerint uinoa nyoma annak, hogy a fizetési meghagyásoknak kézbesítésétől, vagyis 1887 okt. 15-től 1896 aug. 17-ig a kérdésben forgó illeték szorgalmaztatott, s a telekkönyvi biztosítás, amely a telekkönyvi hatóság 1887 nov. 19-én kelt végzésével 1887 okt. 1-től számított rangsorral megtörtént, a fellebbezővel szemben, akinek a zálogjoggal terhelt ingatlan 1887 okt. 22-ike óta tulajdonát nem képezi, a személyes kötelezettség elévülését meg nem akasztotta, a pénzügyigazgatóság végzését mégis helybenhagyni kellett, mert a kir. törvényszék végzése szerint fellebbező 1887 febr. 21-től 1895 dec. 31-ig csőd alatt állt, az 1881:XVII. tc. 15. §-a szerint pedig a csőd tartama alatt a bejelentés alá eső igények tekintetében az elévülés meg nem kezdődik ós félbeszakad, ha az a csődnyitás előtt már megkezdődött; továbbá mert a kincstárnak illetékkövetelése az 1881:XVII. tc. 12., továbbá 125—153. §-ai értelmében bejelentés alá eső igényt képezett és az a körülmény, hogy a kincstárnak bejelentés alá eső ezen igénye a csődeljárás folyamán be nem jelentetett, az előbb idézett 15. §-nak rendelkezéséhez képest lényegtelen; végre mert a fellebbező által tett beismerés szerint 1896 ang. 17-én történt szorgalmazásig, a csődeljárásra eső időt leszámítva, 5 év még az illeték alá eső ügylet bejelentésétől számítva sem járt le. 88. sz. ejh (1898). Vagyonbukott fél illetéktartozásának elévülése a csőd tartama alatt akkor is szünetel, ha az illetékkövetelést nem jelentik be. 88. sz. ejh (1898). Ind. lásd az előző jogesetnél! Az illeték fizetése iránt az állami költségvetési törvényen kívül (az úgynevezett ex-lex) állapot ideje alatt kézbesített intés jogi hatállyal nem bir és a megkezdett elévülés folyamatát félbe nem szakítja. A panasznak helyt kellett adni, mert a kir. pénzügyigazg'itóság végzése szerint a fizetési meghagyás panaszlók egyikének 1902 ápr. 18-án kézbesített s a végrehajtásnak 1907 okt. havában történt foganatosításáig más behajtási szorgalmazási intézkedés nem történt, mint az, hogy egyik panaszló 1906 márc. 3-án megintetett. Minthogy pedig akkor költségvetésen kívüli állapot volt s így behajtási jog hiányában a kiadott intés joghatállyal bírónak nem tekinthető, panaszlók elévülési kifogása törvényes alappal bir. 877. sz. ejh (1909). A főadóssal szemben elévült követelésre nézve a kezesek kötelezettsége is megszűnt. 1636. sz. ejh (1929> Ind. lásd: 0., illetékszabályok 157. §-ánál! 62