Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Mentességek. mert a bíróság- újabb állandó gyakorlata ezt a felfogást magáévá nem tette. 537. sz. ejh (1903). Templom céljaira rendelt hagyomány nem illetékmentes. A hitelvek terjesztése s a vallásos érzület ápolása — ami a templomok rendeltetése — a közoktatás körébe, ennek fogalma szerint nem tartozik. Ennélfogva a templomra, annak felszerelésére rendelt hagyományt közoktatási célra rendeltnek tekinteni nem lehet. A panaszban megjelölt bírósági ítélet a jelen ügy elbírálására befolyással annál kevésbé lehet, mert a bíróságnak újabb állandó gyakorlata, az 1902. évi 19. sz. döntvény indokainak nyomán a templom céljaira rendelt hagyományt közoktatási célra rendeltnek nem fogadja el. 984. sz. ejh (1911). Az 1902. évi 19. sz. döntvény tőkekamat- és járadékadóügyre vonatkozik. Az 1900:XVI. és 1902.XIV. tc.-ek által létesített gazdasági munkásés cselédsegélyző pénztárak javára tett hagyományok az örökösödési illetéktől nem mentesek. Bár a m. kir. pénzügyigazgatóság panaszolt határozatának az az indoklása, mely szerint a gazdasági egyletek javára tett hagyományok illetékkötelesek: a panaszolt határozatnak fen tartására kellő alapot nem nyújthat, mivel panaszosnak jelen esetében nem gazdasági egyletnek javára, hanem az 1900:XVI. és illetve az 1902:XIV. tc.-ek által létesített gazdasági munkás- és cselédsegélyző pénztárnak javára tett hagyományról van szó; a panasz nak helyet adni nem lehetett azért, mert a kiszabási iratok között levő végrendeletből és illetve hagyatékátadó végzésből kitetszik, hogy az elhalt W. H. a kérdéses 1000 K összeget, a gazdasági munkássegélyző pénztár megyei fiókja javára, nem valamely különlegesen meghatározott célra, hanem minden megszorítás nélkül, azaz tehát — kétségtelenül — a segélypénztárnak általános céljaira hagyományozta. Ebből kifolyólag az teendő elbírálás tárgyává, hogy vájjon a gazdasági munkás- és cselédsegélyző pénztárnak általános céljai oly céloknak tekintendők-e, amelyekre tett hagyományok a fennálló általános szabályok értelmében, illetékmentesek? Az 1868:XXIII. te. 21. §-a a tudományi-, közoktatásiés közjótékonysági célokra tett hagyományokat és ajándékokat mondja illetékmentesnek. Nem igényel semmi bizonyítást, hogy a fentebbiekben körülírt módon tett hagyomány sem tudományi, sem közoktatási célokra tettnek nem minősül. Ennek ellenkezőjét a panaszirat sem vitatja. Így tehát eldöntést csupán az a kérdés igényel, — amit a panaszirat is vitat — hogy ez a hagyomány közjótékonysági célokra tettnek minősíthető-e. A hivatkozott 1900:XVI. és illetve 1902:XIV. tc.-eknek egybevetéséből kitetszik, 50