Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ingatlanok, ingók- jogok. Földterülettel együtt eladott vízhasználati jog illetékezés szempontjából ingatlannak tekintendő. A vízjogról szóló 1885:XXIII. tc. 2. §-a szerint vízvezetékek, melyek a vizet épületbe, vagy telekre vezetik, avagy azt onnan elvezetik, a vízvezetési joggal együtt azon ingatlannak, amelynek szolgálatára rendeltetve vannak, tartozékát képezik; a 3. §-a pedig kimondja, hogy a vízen úszó, de állandóan a parthoz kötött építmények, melyek rendeltetésüknél fogva a parton levő építményhez tartoznak, a parton levő építménnyel valamint a vízhasználati joggal együtt egy dolognak tekintetnek; végül a 4. §-a szerint a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. Ezeknek alapján és mert általánosan elfogadott jögi elv, hogy minden dolog vagy jog, mely ingatlanalak tartozékát képezi, szintén ingatlan; mert továbbá az átadás tárgyát képezte vízhasználati jog az i-i uradalom tartozékát képezte: B. L. és G. grófok akkor, midőn a R. és H. folyón való vízhasználati jogot az ezeknek a folyóiknak a medrével, a panaszos rtg által létesítendő vízi műhöz, a tényleg már létezett és szintén át-, illetve eladás tárgyát képezte malomcsatorna kibővítéséhez, valamint az újonnan létesítendő csatornához és töltéseihez, nemkülönben a gátak védelméhez; a turbina-háznak, a zsilipeknek, gátaknak és viziépítményeknek helyreállításához az engedélyokmány, illetőleg a tervek szerint szükséges földterületekkel együtt át, — illetőleg eladták és panaszos rtg mindezeket át, — illetőleg megvette, egészben ingatlan vagyont adtak el; minélfogva a vízhasználati jognak illetékszabás szempontjából ingatlanként való minősítése és az illeték ennek megfelelőleg eszközölt megállapítása jogos ós helyes alapon nyugszik. 376. sz. ejh (1901). Az ingatlan átruházása esetén az azon levő szeszgyárnak engedélyezett szeszkontingensért fizetett összeg is 4.3% illeték alá esik. A szeszadóról szóló 1908:XXVIII. tc. 86. §-a szerint a „valamely szeszfőzdének kiosztott egyénenkénti törzskontingens magához az ingatlanhoz van kötve oly értelemben, hogy a törzskontingens mindig csak azon a helyen termelhető ki, amelyen az illető szeszfőzde a kontingensben való részeltetés idejében létezett." — Ez alól a főszabály alól bizonyos korlátok közt és kivételes esetekben a pénzügyminiszter tehet ugyan kivételt, mégis a főszabály az, hogy a szeszkontingens vagyis bizonyos mennyiségű szesznek a kisebb adótétel mellett való termelhetésének joga az ingatlannal, a szeszgyárral szorosan össze van kapcsolva. — A jogtudomány is, a tételes törvények szerint pedig a jogok annak a dolognak jogi sorsát osztják, amelyekkel törvény vagy szerződés folytán össze vannak kötve. — Ebből az okból tehát abban az esetben, ha a szeszkontingenst azzal az ingatlannal együtt ruházzák át, amely ingatlan 36