Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ingatlanok, ingók, jogok. részére e jogot a pénzügy miniszter engedélyezte, az erre eső vételár illeték jogi szempontból nem eshetik más elbírálás alá, mint magáért az ingatlanért adott vételár, és pedig annál kevésbé, mert ez a jog tulajdonképen nem egyéb, mint az ingatlannak, a kedvezményben részesített szeszgyárnak értékét emelő tényező. 116. sz. jogegységi. Bányajogi jutalékok mint ingók illetékezendők. Helyt kellett adni annak a panasznak, hogy a bányajogi jutalékok mint ingatlanok illetékeztettek meg, mert az illetékdíjjegyzék 12. tétele értelmében ez az érték mint ingó esik illeték alá. 310. sz. ejh (1901). Minden bányabirtok, amely bányatársulati birtokot nem képez, ingatlannak tekintendő és az ilyen bányabirtok vételétől 4.3%-os illeték jár. Panaszlók azt kifogásolják, hogy a vételártól 4.3% Íratott elő, holott az illetékdijjegyzék 12. tétele értelmében bányarészek (kuxákj vételára a III. fokozatú illeték alá esik. A panasz alaptalan. Mert magából az adásvevési szerződésből is kitűnik, de a kir. törvényszék hivatalos értesítésével meg van állapítva, hogy az eladás tárgyát képező bányabirtok nem bányatársulati birtok. Minthogy pedig a bányarész (kuxa) fogalmánál fogva bányatársulati birtokot tételez fel, a panaszlóknak az az igénye, hogy az adásvétel a bányarészekre érvényes díjtétel szerint illetékeztessék meg, törvényes alappal nem bír. 438. sz. ejh (1902). Zártkutatmány átruházása esetében akkor is csak az ingókra megállapított illetéket lehet követelni, ha a kutatási jogot a kutatási térrel együtt ruházzák át. A panaszos sérelmesnek tartja, hogy zártkutatmányoknak és erdők faállományának megvétele után a.% államkincstár 4.3% illetéket követel, mert a zártkutatmányok és faállomány ingóságok lévén, azok adásvevése esetében csak III. fokozatú okirati illetéknek lehet helye. A panaszt az illetéknek a zártkutatmányok vételárára eső részére nézve jogosnak kellett elismerni, mert a bányatörvény 22—39. §-aiban tárgyalt kizáró (a bányatörvény szerint: „szabad") kutatási jog, amelyet a 16. és 23. §-ok értelmében évről-évre újra kell megszerezni, nem lévén a telek tulajdonával összekötött jog, azt akkor sem lehet ingatlannak minősíteni, ha a kutatási térrel együtt ruházzák át. A bányatörvény 109. §-a, amelyre a pénzügyigazgatóság hivatkozik, csak a vájnamértékeket (63. határközöket (74. •§>.), segédvájásokat (85. §.) és megyetárnákat (90. §.) nyilvánítja 37