Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ingatlanok, ingók, jogok. Gázgyárral és a földterülettel közvetlen összeköttetésben álló és a gyártelep céljaira szolgáló tartályok, csőhálózat, lámpák, kandala­berek, óramérők, légszeszvezetékek és világítási berendezések a gyártelep tartozékainak minősülvén, mint ilyenek a fődolog jogi természetét követik és illeték szempontjából ingatlanoknak tekin­tendők. Ami az ingatlannal összeköttetésbe van hozva, mindaddig, míg az összeköttetés létezik, mint az ingatlan alkatrésze, ingatlannak tekintendő. Ebből az elvből folyólag a panaszos fél által előterjesz­tett részletes kimutatás 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 8. pontja alatt felsorolt tárgyak, nevezetesen: kályhák, tartályok, csőhálózat, lámpák, kan­daláberek, vezetékek, óramérők és a pályaudvarnál és a műhelyek­ben létező világítási berendezések ingatlan dolognak veendők, mert ezek a föld területével, illetve épületekkel, tehát ingatlanokkal összeköttetésben állanak és mert másrészről ezek az üzleti beren­dezések a gyártelep mint fődolog céljaira szolgálván, a gyártelep tartozékainak tekintendők és mint ilyenek a fődolog jogi termé­szetét követik. Ellenben az idézett kimutatás 9. pontja, alatt fel­sorolt készletek, áruk és nyersanyagok — miután ezek az ingatlan­nal összeköttetésben nem állanak ós a gyártelep tartozékainak sem vehetők, valamint a 10. pont alatt érintett jogosultság — miután ez az eladó és K. sz. kir. város között létesült szerződésben előbbi­nek engedélyezett kizárólagos engedély átruházására, tehát nem valamely ingatlan dolog szerzésére vonatkozik — ingó dolgot ké­pezvén, a 9. és 10. pont alatt részletezett 74.000 frt vételár után a 4.3% illeték jogszerűen nem követelhető. 39. sz. ejh (1897). Az ingatlannal szerves összeköttetésben nem álló iparvasút illetéke­zési szempontból ingóságnak tekintendő. Panaszos azt állítja, hogy a vétel tárgyát képező gőztéglagyár­ban használt iparvasút nincsen a földbe beépítve, sőt még talpfái sincsenek, a síneket vasrudak tartják össze s az egész iparvasút egyik helyről a másikra a szükséghez képest áthelyezhető. Ezt az állítást a felvett jegyzőkönyvben a városi hivatalos kiküldött is megerősítvén, ez a bíróság is bebizonyítottnak tekinti. A most jel­zett iparvasut, mely az ingatlannal sem organikus, sem mechanikus összeköttetésben nincs, ez a bíróság ingó dolognak tekinti s mint ilyen után az illetékdíjjegyzék L tétele értelmében III. fokozatú illetéket állapít meg a 4.3% helyett. 825. sz. ejh (1908). Meghatározott évtizedekre bérbeadott telken emelt épületnek s ezzel kapcsolatban a bérleti jognak (épület- vagy építményi jog­nak) visszteher ellenében való átruházása ingatlan vagyonátruhá­zási illeték alá esik. A várossal létesített jogviszony az ú. n. épület- vagy építmény­34

Next

/
Oldalképek
Tartalom