Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
O. — Váltók. 4. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések alapján magából a váltó szövegéből kell kitűnni belföldön kibocsátott váltónál annak, hogy a lejárati idő lehetséges legnagyobb tartama hat hónapnál nem nagyobb, mert amennyiben ez a körülmény magából a váltó szövegéből ki nem tűnik, a váltót hat hónapnál későbbi lejáratúnak kell tekinteni és amennyiben a váltó szövegéből mem tűnik ki az, hogy a lejárati idő legnagyobb tartama hat hónapot meg nem halad, az ellenkezőnek a váltó szövegéből ki nem tűnő más adatok, feljegyzések és ezekből levonható következtetések útján való bizonyítása meg nem engedhető. Azt pedig, hogy a váltók szövegéből a lejárati idő a leletfelvételek idejében megállapítható nem volt, a panaszosok a panaszban maguk is elismerik ós mert ezekkel szemben a panaszban felhozott egyéb okok ós körülmények a megtámadott illetékek jogosságát vagy helyességét nem érintik, hanem csupán a felemelt részeknek méltányosságból való elengedésére vagy mérséklésére szolgálhatnának alapul, ez azonban a bíróság hatáskörébe nem tartozik. 1637. sz. ejh (1929). Magyarországi lakos által külföldön kiállított és ugyanott elfogadott, de Magyarországon fizetendő váltóktól járó illeték addig nem követelhető, míg a váltók belföldre nem kerültek. 409. sz. ejh (1902). Ind. lásd az illetékszabályok 30. §-ánál. Ha a részvénytársaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai más hitelintézettel szemben kezességet vállalnak a rt.-nak váltókból és folyószámlákból eredő tartozásaira nézve és ezen kezességi okirat alapján a hitelintézet a rt. igazgatósági ós felügyelőbizottsági tagjainak ingatlanaira zálogjogi előjegyzést kérve, a követelés összegét a lejáratkor be nem váltott és óvatolt váltókkal igazolja, a bemutatott váltókon a II. fokozat szerinti illeték pótlása nem követelhető. Ügyféllel szemben a n.-i takarók- ós előlegegyleti rt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai kezességet vállaltak az utóbb nevezett rt.-nak váltókból és folyószámlákból eredő és a panaszost követelőleg illető tartozásaira nézve. Ennek a kezességi okiratnak alapján panaszos az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok ingatlanaira zálogjogi előjegyzést kért és a követelés összegét a lejáratkor be nem váltott és óvatolt váltókkal igazolta. A lelet panaszos ellen azért vétetett fel, mert az I. fokozatú váltók II. fokozatra kiegészítve nem lettek. Tekintettel arra, hogy a zálogjog előjegyzése nem a váltókötelezettek ellen, hanem az ezektől különböző kezesek ellen ós így nem is a váltók, hanem a kezességi okirat alapján kéretett a bejegyzési kérvény mellett, tehát a váltók csak mint mellókbizonyító okiratok, de nem mint adóssági okiratok szerepeltek, az illetékdíjjegyzék 98. tételéhez tartozó jegyzetek 5. pontja 325