Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Biztosítási illetékek. Annak a vitás kérdésnek eldöntésénél, hogy a társulatoknak és intézeteknek alkalmazottai részére létesített nyugdíjintézetekbe vagy nyugdíjalapokba történő díjfizetések mennyiben esnek az 1883:VIII. telkei megállapított illeték alá, nem egyedül ennek a törvényinek rendelkezéseit, hanem a biztosítási és ezekhez hasonló szerződésektől fizetendő illetékekre vonatkozó korábbi jogszabályokat is figyelembe kell venni, mert az 1883:VIII. tc. nem új közszolgáltatást állapított meg, hanem egyedül jogfejlődési intézkedést képez, mely a régi alapon szabályozta ennek a (korábban is fennállott közszolgáltatásinak mérvét és teljesítési módozatait. — A biztosítási ós ellátási szerződésektől már az 1868-ban törvényesített illetékszabályok szerint is járt illeték és pedig járt a biztosítási díjaktól s ezekhez hasonló befizetésektől, betéteiktől. — E szabályok arra az alapra fektetik az illetékfizetési kötelezettséget, hogy jön-e létre szerződés, s ezt az alapot megtartotta az 1883:VIII. te. is, mert úgy címében, mint egyes szakaszainaik rendelkezéseiben a biztosítási és ezekhez hasonló szerződéseik illetékét kívánja szabályozni. — Az illetékkötelezettség megállapításának előfeltételét tehát az képezi, hogy jogügylet, szerződés jöjjön létre; minthogy pedig szerződés megkötéséhez legalább két szerződő fél szükséges, a szerződésnek különböző jogalanyok közt kell létesülnie. Miután a biztosítási szerződések úgy korábbi illetékszabályaink, valamint az 1883:VIII. tc. szerint is illetékköteleseik akár egyes személyek, akár pedig egyes személyek és intézetek, avagy több intézet közt létesül a szerződés, az illetékkötelezettség megállapításánál nem az lehet dömtő, hogy kinek tulajdonát képezi a biztosítási alap, avagy ki teljesíti a fizetést, hanem egyedül az, hogy különböző jogalanyok között létesül-e biztosítási szerződés, mert csak az esetben s annyiban állhat be illetékkötelezettség, amely esetben s amennyiben ily szerződés létesül. — Ezekből folyólag kell megkülönböztetnünk a következő eseteket: a) Azokban az esetekben, midőn oly nyugdíjalapot vagy nyugdíjintézetet létesít valamely társulat vagy intézet, amely habár vagyonának külön kezelt részét képezi is, de külön jogi személynek nem tekinthető, a társulat ós ez az alap nem képeznek külön jogalanyokat, tehát közöttük biztosítási vagy másnemű szerződés nem is jöhet létre; ellenben ha a létesített nyugdíjalap a társulat vagy intézet vagyonába be nem vonható, külön célvagyont, illetőleg önálló jogi személyt képez, akkor két külön jogalany van, amelyek között biztosítási és egyéb szerződések köthetőik. Ennek folyományakép az első esetben a társulat vagy intézet által a nyugdíjalapba fizetett díjfizetések illeték tárgyát nem képezhetik, míg a második esetben a társulat vagy intézet által teljesített díjfizetések az 1883:VIII. tc. 3. §-ában megállapított VA% illeték alá esnek. — Miután az 1883:VIII. tc. 3. §-a világosan rendelkezik az iránt, hogy az illeték alapjául azok az összegek veendők, amelyek 20 305