Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Biztosítási illetékek. biztosítási díjak, mellékjárandóságok és egyéb szolgáltatások fejében fizettetnek, úgy a törvénynek ebből a rendelkezéséből, valamint az illetéki szabályoknak korábban érvényben volt rendelkezéseiből is arra a következtetésre kell jutni, hogy az illeték alapjául szolgáló összegnek a biztosítási díj természetével kell binnia. s hogy ebből folyólag csak azok a járulékok vehetők az illeték kiszabásának alapjául, amelyek a társulat által saját részéről vagy alkalmazottai helyett ily címen fizettetnek. Ellenben nem vonhatók ez alá az illeték alá azok az adományok, amelyek nem előre elvállalt s meghatározott szerződéses kötelezettségen alapulnak, hanem amelyekkel nem biztosítási díjként, de önkéntesen szoktak a társulatok, intézetek koronként vagy állandóan járulni a nyugdíjalapok gyarapításához. b) Más elbírálás alá esnek a nyugdíjalapba vagy nyugdíjintézetbe a tagok részéről teljesítendő díjfizetések és pedig tekintet nélkül arra, vájjon önkéntes vagy pedig kötelező-e a nyugdíjintézetbe való belépés. A tagok és a nyugdíjalap vagy nyugdíjintézet mindig két külön jogalanyt képeznek, akár a társulaté vagy intézeté ez az alap, akár pedig külön jogi személyt képez. Ugyanis az egyik jogalany a tag, a másik pedig- vagy a nyugdíjalapot létesítő intézet, vagy pedig a külön jogi személyt képező nyugdíjalap, itt tehát mindig két különböző jogalany közt létesül szerződés, aminek folyományakép a tagok hozzájárulásától fizetendő is az illeték. Magától értendő, hogy itt is osak a tagoknak azok a díjfizetései szolgálhatnak a kivetendő illeték alapjául, amelyek biztosítási díj természetével bírnak, s rendszerint a fizetés után járó meghatározott összegből, vagy pedig az első alkalmazás s előléptetések alkalmával a fizetésnek bizonyos hányadából állanak, ellenben a tagoknak nem kikötött járulékkép fizetett hozzájárulásai, hanem külön adományai ennek az illetéknek alapját nem képezhetik. — Mivel az 1883:VIII. tc. 7. §-ának rendelkezése szerint a társulati ellátási intézetekre — tekintet nélkül arra, vájjon az azokban való részesülés önkéntes vagy kötelező-e, — az idézett törvény 3. és 4. §-ainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók, nem foroghat fenn kétség az iránt, hogy midőn valamely társulat vagy intézet, illetőleg ennek alkalmazottai által oly nyugdíjalap vagy . yugdíjintézet létesíttetik, amelyhez az alkalmazottak előre meghatározott befizetéseket teljesítenek, már maga az ily befizetés ténye — a jogügyletnek írásba foglalása nélkül is — megállapítja az illetékköteles biztosítása szerződés létrejöttét. 23.» sz. döntvény (1904). 306