Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Szolgálati szerződések. Őfelsége a magyar király által erősíttetik meg és hivatalába az e végre kiküldött királyi biztos által vezettetik: be s a királyi megerősítés és tényleges bevezetés nélkül a megválasztott hivatalába s a javadalom élvezetébe nem léphet: ezekben a ténykedésekben a javadalom fejedelmi adományozásának a ténye félreismeríhetetlenül kifejezve s a javadalom adományozásától járó illetéknek a jogalapja ádva van, — ennélfogva a követelt illetéknek a jogossága ellen irányuló panasz nem volt figyelembe vehető. Teljesíteni kellett azonban panaszosnak a püspöki javadalom adományozása után panaszos által fizetett illetéknek a most követelt illetékbe való betudása iránt előterjesztett kérését, mert az idézett díjtételnek az a) pontjához tartozó jegyzetek 2. pontja világosan kimondja, hogy ha a javadalmazott előléptetésen, illetőleg — a dolog természetéből következtetve és az előléptetést erre való vonatkozásában értve, — magasabb javadalmazásban részesül, csak az ez által nyert javadalmi többlettől tartozik az illetéket lefizetni. 571. sz. ejh (1904). Szolgálati szerződések. (87. t.) Oly esetben, midőn társasági tagok közül valamelyik tag a társasági szerződés értelmében a közös üzlet folytatásához csak az üzleti tevékenységével járul s a tiszta haszonban ugyanazon arányban részesül, mint a többi tag, ő mint üzlettárs a társasággal szemben szolgálati viszonyban állónak nem tekinthető s a szerződésnek az a része mint szolgálati szerződés nem illetékezheto. A D. M., D. L. és panaszló fél között létrejött társasági szerződés 4. ós 5. pontjának egybevetéséből és rendelkezéséből világosan kitűnik, hogy előlnevezett két társasági tag 20.000—20.000 írt tőkebetéttel, pnaszló fél pedig üzleti tevékenységével járult a közös üzlet folytatásához. A szerződés 5. pontjában foglalt az a megállapodás tehát, hogy panaszló fél köteles egész idejét és tevékenységét az üzlet személyes vezetésének szentelni, korántsem azt jelenti, hogy panaszló fél, üzlettársai illetve a társasággal szemben szolgálati viszonyban állana, hanem csak annak kíván kifejezést adni, hogy miután panaszló fél pénzbetéttel nem járul a társasághoz, ennek egyenértéke fejében a társaság üzleti ügyeit személyes tevékenységével előmozdítani köteles. Minthogy továbbá a szerződés 7. pontja értelmében a mérlegben jelentkező tiszta haszon a társak között egyenlően osztandó meg és miután panaszló fél a szerződés ezen pontjában részére megállapított évi 3000 frt-ot nem szolgálati bér fejében, hanem az őt megillető haszonrész kiegyenlítéséül, illetve nyereségi osztalékának előlegezése címén kapja, ennélfogva panaszló fél és szerződő társai között valamely szolgálattétel iránt kötött szerződés fenforgása megállapítható nem 19* 291