Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Betéti, közkereseti és alkalmi társaságok. lévén, a pamaszló fél terhére e címen előírt illetéket fentartani nem lehetett. 124. sz. ejh (1898). Szolgálati szerződések után az illeték — tekintet nélkül arra, hogy a szolgálattevő a szolgálattételre másokat is alkalmaz és ezeket a szolgálatadótól húzott bérből díjazni köteles — mindég a kikötött bérnek teljes értékétől állapítandó meg. Ügyfélnek kérése az, hogy a biztosítási vezérügynökkel kötött szerződés illetékezésénél az általa kifizetett díjakból levonassanak: azok az összegek, amelyeket a vezérügynök a fő- és alügynököknek díjak címén kifizetett, más szavakkal az illeték csak azok után az összegek után írassék elő, ami a vezérügynök részére tisztán fenmaradt. Az illetékszabályok rendelkezései szerint az illeték mérvének soha sem az a mértéke, ami szerződő feleknek az illetékköteles okiratban foglalt ügyletből kifolyólag tiszta haszonként fenmarad, hanem mindig érték, amelyre a jogok szerzése, megerősítése, megszüntetése stb. vonatkozik. Ilyen illetékalapot képező érték gyanánt a szolgálati szerződésekre vonatkozólag az illetékdíjjegyzék 87. tételéhez kapcsolt jegyzet a kikötött bért jelöli meg, kikötött bérül pedig azt az összeget kell tekinteni, amit a szolgálatadó kifizet, teljesen közömbös lévén illetékszabás szempontjából az, hogy a szolgálattevő a szolgálattételre esetleg másokat is alkalmaz és ezeket a szolgálatadótól kapott bérösszegből díjazni köteles, mert ez által az a bérösszeg, amit a szolgálatadó kifizet, tehát az az érték, amit az illetékköteles okirat szabályoz, összegében változás alá nem esett, Abból a körülményből, hogy az illetékkiszabásnál olyan tételek, mint a szervezésire fordított és egyéb különféle kiadások, az imént kifejtett elvek ellenére panaszos javára számításba vétettek és levonásba hozattak. — panaszos részére jog nem származik, arra tehát sikerrel szintén nem hivatkozhatik. Az ezek szerint alaptalan panasznak helyt adni sem lehetett. 833. sz. ejh (1908). Betéti, közkereseti és alkalmi társaságok. (1920.-XXIV. tc. 13. §., 5100\931. M. E. sz. r. 11. §.) Közkereseti társaság egyik tagjának harmadik személlyel kötött részesedési szerződése nem minősül a társasággal kötött szerződésnek. H. S. a dr. H. J.-bal fennálló közkereseti társaságban levő vagyanilletőségének fele részét, úgy az ahhoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a Budapesten 1918 dec. 1-én létesült szerződéssel engedményezte, illetve átruházta H. Gy.-re, aki viszont a fél vagyonilletőséget az azzal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségek292