Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O.— Mentességek. tött. 1911 máj. 31-én foglalták írásba, a kereskedelmi miniszter pedig- ezt a szerződést csak 1911 nov. 16-án hagyta jóvá, a pSmaszos vasútvállalat azonban utolsó vonalszakaszát már 1909 ápr. 30-áü átadta a forgalomnak, s így abban az időben, mikor a kincstár joga az illeték követelésére az illetékszabályok 16. §-a értelmében beállott, letelt az a két esztendő, amelyet az 1888:IV. tc. 5. $-a a helyi érdekű vasutaknak engedélyezett illetékmentesség határául megszabott. — Az illeték jogossága ellen emelt panaszt a bíróság alaposnak találta. — A panaszirathoz csatolt, s 1910 okt. 1-én lezárt utó-felülvizsgálati jegyzőkönyvben ugyanis, amelyet a kereskedelmi minisztérium, vasúti ós hajózási főfelügyelőség s a m. kir. államvasútak kiküldötteinek közreműködésével vettek fel, a m. kir. államvasutak képviselői kijelentették, hogy a csatlakozási szerződések megkötése iránt folytatott tárgyalások befejezést nyertek és a tervezet a helyi érdekű vasútaknak rövidesen meg fog küldetni. A m. kir. államvasútak igazigatóságának értesítése szerint pedig a panasz rtg a szerződési tervezetet 1911 febr. 8-án kelt irata szerint elfogadta. Kétségtelen tehát, hogy a csatlakozási szerződés, amely után az illeték kiszabatott, már ezen a napon létrejött, tehát a jogügylet a vasút utolsó szakaszának forgalombahelyezésétől számított két éven belül köttetett meg. — Az 1880: XXXI. c. és az 1888:IV. tc. 5. §-ának rendelkezései az illetékmentességet azokra a szerződésekre biztosítják, amelyek az építés tartama alatt, s a forgalombahelyezéstől számított két éven belül köttetnek. Ha tehát a szerződés — amelyet a mentesség egyébként megillet — a két éven belül tényleg megköttetett, csupán az a körülmény, hogy annak írásba foglalása nem is a szerződő felek hibájából, hanem a betartandó körülményes és hosszadalmas formaságok és hivatalos eljárások miatt a két év elteltével történik meg, a mentesség megtagadására okul nem szolgálhat, mert ez által annak a célnak elérése akadályoztatnék meg, amely célból a törvény alkottatott. 1306. sz. ejh (1916). A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének személyes illetékmentessége a kamatjövedelmek illetékére nem terjed ki. Az 1926. évi 3700. P. M. sz. rendelettel szabályozott kamatilleték nyilván a tőkekamat és járadékadó megszüntetése folytán ennek helyébe lépett, ez az illeték tehát az 1928:XX. tc. 1. §-ának 2. pontjában említett okirati, törvénykezési és közigazgatási, tehát azon illetékek körébe semmiesetre sem sorolható, amelyekre a panaszos részére is személyes mentesség biztosíttatott. 1732. sz. ejh (1931). 288