Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Mentességek. Ha a helyi érdekű vasút több évi üzemben állása után, részvénytőkéjének felemelése céljából új részvényeket bocsát ki, a kibocsátott új részvényekre az 1880:XXXI. te. 5. §. b) pontjában megbatározott illetékmentesség ki nem terjed. Az 1880:XXXI. te. 5. §-ának b) pontja az illetékmentességet csupán a törzs és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására nézve állapítja meg. Ez a rendelkezés, mint minden kivételes rendszabály, szorosan magyarázandó, s ehhez képest csakis az első ízben kiadott jelzett, okmányok esnek az alá, ellenben nem vonhatók ez alá az oly részvények, mlyetk a társaság több évi üzemben léte után a részvénytőke utólagos felemelésével másodízben bocsáttatnak ki, mint ez a jelen esetben történt és közömbös, hogy ezt mily körümények tették szükségessé. 890. sz. ejh (1909). Az 1880:XXXI. tc. 5. és az 1888:IV. tc. 5. §-ában a helyi érdekű vasútak részére megadott illetékkedvezmények a magánhasználatra engedélyezett s helyi érdekű vasútnak nem minősített vasútra ki nem terjeszthetők még akkor sem, ha az ily vasút bizonyos feltételek alatt korlátolt közforgalomra is felhasználható. A törvényben biztosított kivételes kedvezményeket analógia útján kiterjesztem nem lehet s a magánhasználatra engedélyezett vaspályáik, habár a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszternek 1888. évi 37.553. sz. szabályrendelete értelmében s az ezen szabályrendeletben foglalt feltételek alatt korlátolt közforgalomra is felhasználhatók, az 1880:XXXI. tc. 5. és az 1888:IV. tc. 5. §-aiban a helyi érdekű vasútak részére biztosított illetékmentességet nem igényelhetik. 922. sz. ejh (1910). A beágazási pályaudvarok vagy egyes vonalrészek együttes használata felől kötött szerződésekre nézve az 1888:IV. tc.-ben a helyi érdekű vasutaknak biztosított illetékmentesség nem szűnik meg annálfogva, hogy a két éven belül megkötött szerződést csak a vasút üzletének megkezdésétől számított 2 év után foglalják írásba. A megilletékezett szerződés azt a jogügyletet foglalja magában, mely a panaszos rtg vasút jánaik az aradi és csanádi egyesült vasútak vonalához való csatlakozása s A. állomásnak és az a.-i vonalrésznek közös használata tárgyában létesült. Már a panaszos helyi érdekű vasút rtg részére kiadott engedélyokiratban a társaság kötelességévé tétetett, hogy a fent jelzett csatlakozás és együttes használat iránt a m. kir. államvasutak igazgatóságával s az „a.-i vasútak rtg-gal" egyezségre lépni köteles s abból, hogy már a panaszos rtg vasútjának üzembehelyezésevor a csatlakozás és 286