Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonátruházási illetékek nemei. delkezése, amellyel szemben a jogosított halála esetére érvényesen nem is rendelkezhetik. Örökjogon tehát nem történik vagyonát­szállás e tekintetben, s így öröklési illeték kiszabására sincs tör­vényes alap. — A panaszos személyes gyógyszerészeti jogosítvány birtokosa özvegyének, ezért a már előrebocsátottak szerint a gyógyszertár haszonélvezetének reászállása után illetékfizetési kö­telezettsége ,nincs. így egyedül a 2500 P ingó vagyont lehet örök­lési illeték szempontjából nála alapul venni, ezt pedig az elfoga­dott hagyatéki terhek összege meghaladja, tehát tiszta hagyaték nincs. 1686. sz. ejh (1930). Ha a hitbizományi birtokos magánvagyonát magára a hitbizo­mányra átruházza, ezen átruházás után a rendes vagyonátruházási illeték fizetendő. Az illetókmegszabás tárgyát tárgyalási jegyzőkönyvre hozott törvényszéki végzés képezi, mely megengedi, hogy eddig gr. S. E. magántulajdonába tartozó ingatlan a gr. S. F. L. által alapított és ugyancsak panaszló gr. S. E. hitbizományi birtokában levő első­szülöttségi (primo g-enitura) hitbizományi javak közé felvétessék, azon bérház építtessék, amiuek folytán elrendelte, hogy az ingatlan becsára és az építési költségek a hitbizományi tőkéből a hitbizo­mányi leltárba felvétessenek. A becsár, mint vételár után megálla­pított 43% illeték törlését panaszló azért kéri, mert a hitbizomány nem képez ő tőle különböző jogi alanyt és így illeték alá eső va­gyonszerzés esete sem foroghat fenn. Tekintettel arra, hogy a hit­bizomány, mint javak összesége jogi személynek tekintendő és pa­naszló mint magánvagyonának tulajdonosa különböző jogalanyt képez az általa és a várományosok összesége által képviselt attól a jogalanytól, mely a hitbizományi javakra nézve a tulajdonosnak tekintendő; tekintettel arra, hogy a felett az ingatlan felett, mely eddig panaszlót tulajdonjoggal illette, ezután mint tulajdonos nem rendelkezhetik és így vagyonátháramlás esete forog fenn: a pa­naszt, mint alaptalaint, elutasítani kellett. 128. sz. ejh (1898). A jelenlegi gyakorlat ellenkező. L. a következő három jogesetet' Vagyonátruházási illeték nem követelhető az után a jogügylet után, amellyel hitbizományi vagyon birtokosa hitbizományi ja­vakért ingatlant ad cserébe. A hitbizományi birtokost a hitbizományi javak olyan tulajdo­nosának kell tekinteni, mint azt az örököst, aki az örökölt va­gyonra a tulajdonjogot utóöröklési korlátozással szerzi meg. — A magánjogunk szabályaiból következtetve ugyanis a hitbizományi javak tulajdonának csakis a mindenkor való hitbizományi birto­kost lehet tekinteni, aki e tulajdonjogot öröklés útján szerzi meg, 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom