Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

« Vagyonátruházási illetékek. A vagyonátruházási illetékek nemei. (1. §.) Személyjogú gyógyszertári jog értéke, öröklési illeték tárgya nem lehet. A panaszossal szemben a megtámadott öröklési illeték kisza­bása 13.068 P tiszta hagyaték, mint illetékalap ntán történt. Az illetékalap a következő vagyontételekből alakult: 1. ingóság (gyógyszertári berendezés és anyagkészlet) 2.500 P, 2. személyjogú gyógyszertári jog értéke 14.400 P, együtt 16.900 P, levonva az el­ismert terhet 3.832 P, tiszta hagyaték 13.068 P. — A gyógyszertári jog értékét azonban a hagyatéki vagyonhoz számítani nem lehet. — Az 1920:XXXIV. tc. 1. §. (1) bekezdésének rendelkezése értelmé­ben ugyanis „ingatlanoknak és ingó dolgoknak, vagyonjogoknak és értékeknek haláleset folytán való megszerzése és átszállása" esik öröklési illeték alá. Tehát öröklési illeték iránt akkor keletkezik kötelezettség, ha az imént felsorolt vagyontárgyak megszerzése és átszállása haláleset folytán történik, vagyis oly módon, hogy az örökhagyó tulajdonából az ő jogán történik a vagyontárgyak tu­lajdonának megszerzése az örökös részéről, tehát ha az örökhagyó halála örökjogot megalapító tény. — A gyógyszertár személyes üzleti joga azonban az 1876:XIV- tc. 131. §. rendelkezése értelmében a gyógyszertári jogosítvánnyal felruházottnak személyéhez van kötve s az el nem adható s nem hagyományozható. — A gyógysze­rész elhunytával a személyes gyógyszerészeti jogosítvány haszon­élvezete az özvegyre száll. — Ez az átszállás az özvegynek a tör­vényben megállapított személyes joga. Hatálybalépéséhez szüksé­ges a személyes jogosítvány birtokosának elhalálozása, de nem az alapítja meg az özvegy haszonélvezeti jogát, hanem a törvény ren­(1920:XXXIV. szabályok. Alapelvek. 2 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom