Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Konverzió. lei azokra az esetekre, midőn oly tartozások átváltoztatásáról van szó, amelyek jelzálogkövetelést képezhetnek ugyan, kölcsön természetével is bírhatnak, de a szó szorosabb értelmében vett jelzálogkölcsönnek nem minősíthetők milyenek különösein a bekebelezett váltókon, a jelzálogi biztosítók mellett nyújtott váltóhitelen, vagy egyéb nyilt hitelen alapuló követelések s a biztosítéki okirat alapján bekebelezett zálogjoggal fedezett egyéb követelések. — Mindezen tartozások eltekintve attól, hogy a jelzálogi biztosíték külön, s rendszerint korábban és előrs nyújtatik, hogy a tulajdonképeni tartozás csak rendszerint később és mindig külön keletkezik, a torvény által feltételezett jelzálogkölcsönkövetelések közé azért nem sorozhatok, mert nem felelnek meg az illetékmentesség többi kellékének, jelesül annak, hogy állandó jellegű kamatlábuk legyen összehasonlítható az újabb jelzálogkölcsön mérsékeltebb kamatlábával vagy az állandó jellegű kamat és mellékjárulékok az új kölcsön mérsékeltebb kamatjával ós mellék járulékaival. Hogy pedig ily állandó jellegű kamat ós mellókjárulékok képezik a kedvezmény feltételét, kitűnik a törvény rendelkezéséből, mert az átváltoztatandó kölcsön változó kamatlába egyenesen kizárja az összehasonlítást s annak a feltételnek elbírálását, hogy az új kölcsön kamatlába s kamata és mellékjárulékai mérsékeltebbek-e. — De másfelől az egész törvénynek az a célzata, hogy a jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál az eredeti tartozásból még fennálló kölcsöntőkehátralék erejéig az ismételt illetékfizetés alól mentesítsen, s a törvénynek az a részletes rendelkezése, hogy a bejegyzési illetéken kívül csak az új kölcsönről kiállítandó kötelezvény s bekebelezési engedély illetékére nézve adja meg a mentességet, kizárja a törvénynek olyatén alkalmazását, amely mellett illetékkedvezmény adathatnék oly esetekben is, midőn eredetileg kötelezvény kiállítva nem lévén, ismételt illetéklerovás esete nem is foroghat fenn s midőn az átváltoztatandó tartozás hullámzásánál fogva sem az eredeti tartozás, sem az a körülmény, hogy az átváltoztatandó tartozás az eredeti kölcsönkövetelésből maradt fenn, biztosan meg nem állapítható. — Önként érthető, hogy az 1881 :LXX. tc. ilyetén alkalmazása az illetékszabályok általános rendelkezésein alapuló illetékmentességeket nem érinti s jelesül nem befolyásolja az illetékszabályok 54. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek alkalmazását, hogy az új kölcsönökről kiállított kötelezvényben lekötött biztosítéki összegtől a II. fokozat szerinti illeték külön nem követelhető. 18. sz. döntvény (1900). Ezt a döntvényt módositja az alább közöli 29. sz. döntvény. 181