Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
O. — Konverzió. A m. kir. közigazgatási bíróság a 18. sz. alatt hozott döntvény b) pontját megváltoztatja és kimondja, hogy az 1881 :LXX. te.-ben biztosított illetékkedvezmény azokra az esetekre is alkalmazható, melyekben jelzálogilag biztosított váltókövetelés, vagy biztosítéki okirat alapján bejegyzett zálogjoggal fedezett egyéb követelés tárgya az átváltoztatásnak, de csak abban az esetben, ha 1. az új kölcsön jelzálogilag biztosított kötelezvény (adóslevél) alapján vétetett fel; 2. a régi követelés az adós által adott bekebelezési engedély alapján biztosíttatott jelzálogilag. Az 1881 :LXX. tc. indokolásából ós a képviselőház pénzügyi bizottságának erre vonatkozó jelentéséből kitűnik, hogy e törvénynek nyíltan kifejezett célzata az, hogy az ingatlanokat terhelő adósságoknak kisebb kamatozású jelzálogkölcsönökre való átváltoztatása megkönnyíttessék. — Az ezen törvénycikk által feltételezett kölcsönműveleteknél természetszerűleg két kölcsön, a régi és az új áll egymással szemben. — Hogy a régi kölcsönnek milyen okiraton kell alapulni, erről a törvény egyáltalában nem intézkedik, miért is a törvényben foglalt illetékkedvezmények megadását nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy a régi kölcsön kötelezvényen (adóslevélen) alapuljon és hogy a zálogjog ezen kötelezvény (adóslevél) alapján jegyeztessék be. — Ebből nyilvánvalólag következik, hogy a törvény célzatához képest, a váltó, vágy biztosítéki okirat alapján bejegyzett zálogjoggal fedezett kölcsönkövetelések sem zárhatók ki az illetékkedvezményből, mert ezek is nyilván kölcsönök ós pedig jelzálogilag is biztosított kölcsönök lévén, nincs ok, mely miatt az 1881:LXX. tc. alkalmazása szempontjából, más tekintet alá essenek, mint a kötelezvény (adóslevél) alapján bejegyzett jelzálogkölcsönök. — Természetes, hogy ezeknél is csak annyiban adható meg az illetékkedvezmény, amennyiben az átváltoztatás (a konverzió) idejében fennálló tőkeadósság mennyisége és az akkor fizetett kamatok ós mellékjárulékok, melyek az illetékkedvezmény megadhatása céljából összehasonlítás tárgyát képezik, igazoltatnak ós ezek alapján a törvényben meghatározott feltételek megállapíthatók. — Ez a szempont azonban nem alkalmazható az új kölcsönre, amelyre a régi kölcsön átváltozik, mert a törvény célzatából és rendelkezéséből megállapítható az illetékkedvezmények a szoros értelemben vett jelzálogkölcsönök létre jövetelét feltételezik, amit világosan bizonyít a törvény 1. §-ának első kikezdésében foglalt azon rendelkezése, hogy az illetékmentesség a konverzió alkalmával kiállítandó kötelezvényekre, bekebelezési engedélyekre, úgy az ezek alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzésekre vonatkozik. Ha tehát az új kölcsön nem kötelezvényen (adóslevélen) alapul és a zálogjog nem kötelezvény (adóslevél) alapján kebeleztetik be, hanem például váltó, vagy biztosítéki okirat alapján, ez esetben 182
