Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
O. — Konverzió. tékkedvezmény — mely épen ezen kivételes természeténél fogva szorosan magyarázandó — hitelösszeg- erejéig bekebelezett zálogjoggal biztosított váltótartozásokra ki nem terjeszthető, az a körülmény pedig, hogy ama hitel más jogcímen vétetett volna igénybe, sem nem állíttatott, sem az iratokból ki nem derül. Hogy továbbá az új kölcsön az értékére elszámolt többi tartozások után is élvezzen illetékmentességet, nem is vitattatott, de a tárgyiratok szerint azok a tartozások szintén oly természetűek, amelyek alapján a kedvezmény nem igényelhető. 253. sz. ejh (1900). V. ö. az alább közölt 29. sz. döntvénnyel! A jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával adandó illetékkedvezmény megállapításánál az 1881 :LXX. tc. sem a) a lekötött új biztosítéki összegre, sem b) azokra az esetekre nem alkalmazható, amelyekben jelzálogjogilag biztosított váltókövetelés vagy biztosítéki okirat alapján bekebelezett zálogjoggal fedezett egyéb követelés tárgya az átváltoztatásnak. a) Az 1881 :LXX. tc. 1. §-a szerint az ott megjelölt feltételek mellett a jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával kiállítandó kötelezvények, bekebelezési engedélyek, úgy az ezek alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzések után a szabályszerű fokozatos-, illetőleg a százalékos bejegyzési illeték nem jár attól az összegtől, mely a bekebelezett eredeti tartozásból még tényleg fennálló adósságok összegét meg nem haladja, — A törvény ebben a rendelkezésében minden kétséget kizáró módon határozza meg azt az összeget, amelynek erejéig az új kölcsönműveletet illetékmentességben részesíti s ezt kifejezetten az eredeti tartozásból még tényleg fennálló tőkeösszegre szorítja. Az ilykóp megvont határon túlmenő kedvezmény megadása tehát e törvényre nem alapítható, sőt mivel a kikötött biztosítéki összeg nem is alkatrésze a kölcsönkövetelésnek, hanem egyéb külön felmerülhető követelés fedezésére szolgál, a ki kötött biztosítéki összegnek figyelembevétele egyenesen a törvény rendelkezésébe ütköznék. b) Az 1881:LXX. tc. 1. §-a, midőn a jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál a kiállítandó kötelezvényekre, a bekebelezési engedélyekre, s az ezek alapján eszközlendő bejegyzésekre nézve illetékkedvezményeket állapít meg, egyéb feltételek mellett ahhoz köti a kedvezményeket, hogy jelzálogkölcsönkövetelés jelzálogkölcsönköveteléssé változtassók át s hogy az átváltozott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál, végül hogy a fizetendő kamat és mellék járulékok összege a korábban fizetett kamat és mellókjárulókok összegét meg ne haladja. — Mindeme feltételek egybevetése arra a következtetésre juttat, hogy a kedvezmények csa/k a szó szorosabb értelmében vett jelzálogkölesönkövetelések átváltoztatására vonatkoznak, s nem terjeszthetők 180