Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Konverzió. tékkedvezmény — mely épen ezen kivételes természeténél fogva szorosan magyarázandó — hitelösszeg- erejéig bekebelezett zálog­joggal biztosított váltótartozásokra ki nem terjeszthető, az a körül­mény pedig, hogy ama hitel más jogcímen vétetett volna igénybe, sem nem állíttatott, sem az iratokból ki nem derül. Hogy továbbá az új kölcsön az értékére elszámolt többi tartozások után is élvez­zen illetékmentességet, nem is vitattatott, de a tárgyiratok szerint azok a tartozások szintén oly természetűek, amelyek alapján a kedvezmény nem igényelhető. 253. sz. ejh (1900). V. ö. az alább közölt 29. sz. döntvénnyel! A jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával adandó illetékked­vezmény megállapításánál az 1881 :LXX. tc. sem a) a lekötött új biz­tosítéki összegre, sem b) azokra az esetekre nem alkalmazható, amelyekben jelzálogjogilag biztosított váltókövetelés vagy biztosí­téki okirat alapján bekebelezett zálogjoggal fedezett egyéb követe­lés tárgya az átváltoztatásnak. a) Az 1881 :LXX. tc. 1. §-a szerint az ott megjelölt feltételek mellett a jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával kiállítandó kötelezvények, bekebelezési engedélyek, úgy az ezek alapján esz­közlendő telekkönyvi bejegyzések után a szabályszerű fokozatos-, illetőleg a százalékos bejegyzési illeték nem jár attól az összegtől, mely a bekebelezett eredeti tartozásból még tényleg fennálló adós­ságok összegét meg nem haladja, — A törvény ebben a rendelkezé­sében minden kétséget kizáró módon határozza meg azt az össze­get, amelynek erejéig az új kölcsönműveletet illetékmentességben részesíti s ezt kifejezetten az eredeti tartozásból még tényleg fenn­álló tőkeösszegre szorítja. Az ilykóp megvont határon túlmenő ked­vezmény megadása tehát e törvényre nem alapítható, sőt mivel a kikötött biztosítéki összeg nem is alkatrésze a kölcsönkövetelésnek, hanem egyéb külön felmerülhető követelés fedezésére szolgál, a ki kötött biztosítéki összegnek figyelembevétele egyenesen a törvény rendelkezésébe ütköznék. b) Az 1881:LXX. tc. 1. §-a, midőn a jelzálogkölcsönök átváltoz­tatásánál a kiállítandó kötelezvényekre, a bekebelezési engedé­lyekre, s az ezek alapján eszközlendő bejegyzésekre nézve illeték­kedvezményeket állapít meg, egyéb feltételek mellett ahhoz köti a kedvezményeket, hogy jelzálogkölcsönkövetelés jelzálogkölcsön­követeléssé változtassók át s hogy az átváltozott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál, végül hogy a fizetendő kamat és mellék járulékok összege a korábban fize­tett kamat és mellókjárulókok összegét meg ne haladja. — Mind­eme feltételek egybevetése arra a következtetésre juttat, hogy a kedvezmények csa/k a szó szorosabb értelmében vett jelzálogköl­esönkövetelések átváltoztatására vonatkoznak, s nem terjeszthetők 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom