Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Konverzió. mentességi kedvezményt a bekebelezett kamatozó vételártartozá^nak kisebb kamatlábú jelzálog-kölcsöntartozássá való átváltoztatására is ki kellett terjeszteni. 63. sz. jogegységi Az 1881 :LXX. tc.-ben engedélyezett illetékmentesség nyílt hitelen alapuló váltókkal fedezett és jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelések konvertálásánál nem igényelhető. Panaszló kérése az, bogy a kifogásolt végzéssel megállapított egész illeték leírása rendeltessék el, mert az új kölcsön egészben a magasabb kamatozású 54.000 és 66.000 frt-os kölcsönökből panaszlót terhelő rész törlesztésére fordíttatott, miért is az új kölcsön után annak konverzionális természetére való tekintettel járó illeték megállapításánál nemcsak az 54000 frtos, de az utóbb említett 66000 frtos kölcsön apasztására felhasznált összeg után sem lehetett illetéket kiszabni, s amennyiben a kifogásolt végzés az ezen utóbbira fordított összeget az illetékmentesség megállapításánál számításon kívül hagyta, törvényes alappal nem bír. Ez a kérés azért nem volt teljesíthető, mert ez a 66000 frtos tétel nem oly természetű jelzálogkölcsön, amelyre vonatkozólag az 1881:LXX. tc.-ben körülírt illetékmentesség megadható lenne. Ez a 66000 frtos tétel ugyanis a hiteles másolatban megtekintett „biztosítéki okirat" szerint ezen okirat alapján bekebelezett hitelösszeg, mely az egyes részes felek által, a részükre megállapított összegek keretén belül, váltó alapján vehető igénybe. E szerin ez a bekebelezéssel biztosított hitelösszeg magában véve még nem jelzálogkölcsönkövetelés. Ha pedig ez a hitelösszeg váltók alapján részben v. egészben igénybevétetik, akkor keletkezik ugyan jelzálogilag is biztosított kölcsön, de oly természetű, mely egyik lényeges kellékkel nem bír azok közül, amelyeket a törvény a kedvezmény megadására kikötött. Ez a feltétel t. i. az, hogy az.átváltoztatott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál ós hogy a fizetendő kamat és mellékjárulékok összege az eddig fizetett kamat és mellékjárulékok összegét meg ne haladja. Tehát a régi kölcsön kamatlábának és a mellék járulókok összegének meg kell határozva lenni. Ámde ezeknek meghatározását tételes törvényünk a váltó kiállítása által létrejött jogviszony alapját képező okirtaban, t. i. a váltóban kizárja, amidőn kimondja, hogy a váltóban járulékok kikötése nem létezőnek tekintetik (1876:XXVII. tc. 5. §. 2. pont). E szerint a biztosítéki okiratban megállapított s a hitelösszeg mellett esetleg bekebelezett kamatláb, a hitelösszeg keretén belül keletkezett bizonyos váltókölcsön kamatlábának nem tekinthető, mert a váltókölcsönnek a váltóban megállapított kamatlába tulajdonképen nincsen és a váltó összege után a törvényes kamat is csak a lejárattól kezdve követelhető, ami azonban nyilván késedelmi kamat jellegével bír. Ezekből következik, hogy az 1881 :LXX. tc.-ben meghatározott ille12* 179