Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

0. — Ügyletújítás egyéb esetei. Ügyletújítás egyéb esetei. (52. §.) Abban az esetben, ha a vevő a jelzálogi terhek elvállalásával veszi meg az ingatlant s külön nyilatkozatban vállal személyes fizetési kötelezettséget e terhekre nézve, ez a nyilatkozat — ha csak az adásvételi szerződés alapján ki nem szabatott már a II. fokozat szerinti illeték is, — II. fokozat szerinti illeték alá esik. A jelzáloggal terhelt ingatlan megszerzésével az ingatlan új tulajdonosa a jelzálog által biztosított követelésnek csupán a jel­zálogból való kielégítését köteles tűrni. Ha azonban az ingatlan új tulajdonosa az ingatlant terhelő jelzálogkövetelésre nézve szemé­lyes fizetési kötelezettséget is vállal, ez az eredeti jogügylet oly megerősítését vagy megváltoztatását képezi, mely az illetékszabá­lyok 52. §-ának a) pontja szerint a jogügylet természetének meg­felelő illeték alá esik. — A szerződés ily megerősítése vagy meg­változtatása, vagyis újabb illeték alá vonható jogügylet természe­tesen csak akikor jő létre, ha ehhez a személyes fizetési kötelezett­séget elvállaló új tulajdonoson kívül a hitelező, illetőleg jogosított is hozzájárul. — Önként következik ebből, hogy ez az illetékköteles megerősítés vagy megváltoztatás már magában az adásvételi szer­ződésben is előfordulhat, mely esetben az illetékszabályok 54. §-a értelmében az adásvételi szerződés — mint az adásvételen kívül kü­lön jogügyletről is kiállított okirat — az adásvételi illetéken kívül a külön jogügylet természetének megfelelő illeték alá is vonandó, míg a személyes fizetési kötelezettségről kiállított külön nyilatko­zat az illetékdíjjegyzék 78. tételének II. b) pontja értelmében íven­ként csak 50 kr állandó illeték alá esik. — Ellenben ha az adásvételi szerződés a hitelező hozzájárulása nélkül jön létre s nem tekint­hető egyúttal a hitelező és vevő közötti megállapodást is tartal­mazó okiratnak, úgy mivel ez csak az eladó ós vevő közt létrejött jogügyletről kiállított okiratot képez, csakis az adásvételi illeték alá vonható, de a személyes fizetési kötelezettség elvállalásáról a hitelező hozzájárulásával kiállított, külön nyilatkozat esik külön illeték alá. Még pedig az esetben, ha az eredeti adós fizetési köte­lezettsége is fennmarad, mint kezességi okirat az illetékdíjjegyzék 60. tétele szerint, ha pedig az eredeti adós további fizetési kötele­zettsége megszűnik, miint egészen új kötelező okirat a 64. tétel 2. b) pontja szerint II. fokozat szerinti illeték alá. 5. sz. döntvény (1898). Ugyanannál a hitelezőnél ugyanazon adós többrendbeli okiratba foglalt tartozásának összesítéséről harmadik személy hozzájáru­lása nélkül kiállított okiraton, amennyiben abban egyedül a fize­tési határidő meghosszabbítására nézve foglaltatik pótlólagos in­tézkedés, csak az állandó illeték rovandó le. Az adóslevelet az idő lejártával megszűnő szerződések közé so­rolni nem lehet, mert az adóslevél a fizetési határidő lejártával 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom