Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Ügyletújítás egyéb esetei. nem szűnik meg-, s a (követelés fennállásáig' joghatályos. Ez az ügy tehát helytelenül lett a kir. pénzügyigazgatóság által az illetékszabályok 51. §-ában, s nem az 52. §. a) pontjában mint a pénzügyigazgatóiság tévesen idézi, foglalt ama határozmány alapján elbírálva, hogy az idő lejártával megszűnő szerződések minden meghosszabbítása az illeték tekintetében új ügylet feletti okiratnak tekintendő, — mert ezt a kérdést nem az 51., hanem az 52. alapján kell eldönteni. Panaszos cég a M. O. K. takarékpénztárnál három kölcsönt vett fel, ú. m. a 153/1902. sz. közjegyzői okirattal 730.000 K-t, a 357/1908. sz. közjegyzői okirattal 114.000 K-t s az 1904. évi ápr. 7-én kelt nyilatkozat alapján 280.980 K-t, mely okiratoktól a fokozatos illetéket az 1902. évi Ask. 2534., az 1908. évi Ask. 6542. ós 1904. évi Ask. 7031. tételei alatt megfizette. Ezen három, összesen 1,124.980 K kölcsön a legutóbb említett nyilatkozat tartalma szerint 1907. évi ápr. 7-én volt visszafizetendő s a R.-k.-i hév. rt. által kibocsátott 9381 drb egyenként 200 K névértékű elsőbbségi részvénnyel mint kézi záloggal volt fedezve. A 437/1907. sz. közjegyzői okirat, mely után a fenti fokozatos illeték kiszabatott, e három kölcsönnek az egyesítését tartalmazza, meghagyja kézi zálogul a már letett R.-k.-i hév.-i elsőbbségi részvényeket s az együtt 1,124.980 K kölcsön visszafizetésének határnapját 1910. évi ápr. 7-ig tólja ki. Ebből nyilvánvaló, hogy itt olyan ügyletújításról van szó, mely harmadik személy hozzájárulása nélkül törtónt, de hogy az ügyletújításban sem a jogalap, sem a követelés főtárgya megváltoztatva nem lett, a fizetési határidő vagy a kamatláb megváltoztatása pedig az illetékszabályok 52. b) pont utolsó bekezdése értelmében illetékköteles ügyletújításnak nem minősíthető. Miből kifolyólag tekintettel arra, hogy az ívbélyegek felragasztattak, a kiszabott fokozatos illetéket töröltetni kellett. 839. sz. ejh (1908). % Ha a házastársak az őket osztatlan részben megillető ingatlanra bekebelezett adósságot személyes adósként külön okiratban egyetemlegesen elvállalták, s ettől az okirattól az illetéket megfizették és az egyik házastárs elhalálozása folytán az ingatlant öröklő életben maradt házastárs ugyanazért az adósságért külön okiratban egyedül vállal fizetési kötelezettséget, ettől az okirattól az adósságok kifizetésének újbóli elvállalása után az illeték nem követelhető. J. I. ós neje megvették R. H. házát, melyre 200.000 K hiteltőke ós járulékai erejéig jelzálogjog volt bekebelezve. Vevők ebből 190.000 K erejéig terjedő adósságot személyes adósként magukra vállaltak s erről közjegyzői okiratot állítottak ki, mely után a II. fokozat szerint járó illetéket megfizették. J. I. elhalván s utána özvegye örökösödvén, ez most már egyedül új közjegyzői okiratot állított ki, melynek tartalma megegyezik a korábban kiállított okirat tartalmával, azzal a különbséggel mégis, hogy a szóbanforg-ó 173