Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Illetékmentes iratok kellékei. nézve P. 0. ellenében a hatóság- előtt bizonyítékul szolgáljon. Ennélfogva ettől az okirattól a gyógyszertár vételárának alapulvétele mellett az illeték törvényszerűen íratott elő, annál is inkább, mert az illetékdíjjegyzék 10. tétele szerint még az oly okiratok is, amelyek csak valamely szerződós tárgyának szerződésszerű átadásáról és átvételéről állíttatnak ki, a jogügylettől járó illetékkel rovandók meg egyedüli kivételével annak, ha a jogügyletről van külön okirat s az ettől járó illeték lefizettetett. Ellenben a bírság alól fel kellett menteni a panaszost, mert az 1881:XXXIV. tc. 10. §-a szerint, a jogügylet bejelentésének elmulasztása miatt bírsággal kizárólag csak a mulasztó személy büntethető s ennélfogva másodsorban való kötelezettség a bírságra nézve nem áll fenn. 873. sz. ejh (1909). Illetékmentes iratok [kellékei. (10. §.) Az a körülmény, hogy bizonyos célra illetékmentesen használható iratra a kiállítás célja nincs följegyezve, az illetékmentességet nem szünteti meg. A panaszolt illetéket azért rótták ki a panaszosinak terhére, mert a telekkönyvi irattár részére a tót nyelven kiállított szerződésekhez fűzött fordításokra azoknak célja, vagyis az, hogy telekkönyvi használatra készültek, reávezetve nem volt, s így a m. kir. pénzügyigazgatőság végzésének indokolása szerint az a jogi vélelem, hogy azokat más célra is használták. Ez az indokolás azonban téves, mert abban az esetben, ha a fordításokat már más, nem illetékmentes célra is használták volna, azokat már akkor meg kellett volna lel étezni; s így miután ez meg nem történt, éppen ellenkezőleg azt kell feltételezni, hogy a fordításokat éppen a telekkönyvi irattár részére készítették, s ezért azok után illetéket jogosan követelni nem lehet. Maga az a körülmény, hogy a cél, amelyre azokat kiállították, feljegyezve nincsen, az illetékmentességet nem szünteti meg, mert a mentesség nem a feljegyzéstől, hanem a használattól függ, s annak elmulasztása legfeljebb az illetékszabályok '117. §-a értelmében rendbírsággal sújtható. Minthogy azonban panaszosnak terhére nem bírságot, hanem, az okiratok után a mentesség feltétele hiányának esetén járó illetéket rótták ki, őt ennek megfizetése alól fel kellett menteni. 1016. sz. ejh (1911). Illetékmentes és nem mentes felek közti többnefrnű illeték alá tartozó okiratok. (14. §.) Allamhatósági és magánfelek között kötött állandó illeték alá eső szerződésnek csak az első példányától rovandó le az illeték, míg a többi példány már egyáltalán nem tárgya az illetéknek. Az illetékszabályok 14. §-ának rendelkezése szerint oly esetben, 165