Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonközösség megszüntetése, nyitásáról ueru az 1. haneni 2. és 3. §-ában intézkedik, minthogy pedig- az 1920:XXXIV. tc. 113. §-á csak az 1. §. 1—12. pontjában foglalt esetekre állapítja meg a mentességet, az uccákra a mentesség ki nem terjeszthető. 162. sz. jogegységi (1931). Vagyonközösség megszüntetése. (114. §.) Vagyonátruházási illeték nein jár olyan nyilatkozat után, amelyben osztályos örökösök a nevükre bekebelezett ingatlanokat kölcsönösen átcserélik azért, hogy az osztályegyességben foglalt vagyonelkülönülés létesüljön. Az 1864 szept. 22-én kelt osztályos egyezség értelmében a sz.-i 6538. sz. tjkvi 11.489/a. hrsz. alatti -\i telek K. J., a 6537. sz. teleikjkvi 11.489/b. hrsz. alatti ÍU teleik K. Zs. és társa tulajdonába jutott, kiktől ezt az ^telket K. J.-né 1871. évben megvásárolván, ettől kezdve e :í/4 telket K. J. és neje mint tulajdonukat bírták. K. J. 1886. évben meghalt és az ő s7* telkét gyermekei K. E. és K. L. örökölték, mégpedig nem a telekkönyvi állapot szerint, amennyiben özv. K. J.-né és K. E. és K. L. az 1889 dec. 30-án kelt nyilatkozatban kölcsönösen elismerték, hogy a telekkönyvezés téves, mert özv. K. J.-nét nem az az V* telek illeti, amely telekkönyvileg nevén van, hanem azon 2U telek fele, mely egészben K. J. nevére lett telekkönyvezve. A kir. adóhivatal ezt a nyilatkozatot cserejogügyletnek minősítette, s mint ilyent vonta illetékezés alá, mely eljárás a kir.. pénzügyigazgatóság által is helybenhagyatott. Ez a felfogás helyet nem foglalhat, mert a fenti tényállásból kétségtelenül kitűnik, hogy itt tulajdonképen a férj és neje ingatlanainak elkülönítése eszközöltetett, s hogy a nyilatkozatot kiállító ügyfelek közül mindenik 1/4 telket kapott osztályrészül, tehát annyit, amennyi őket már előbb is megillette. Ebből kifolyólag, tekintettel arra is, hogy a fentjelzett nyilatkozat 50 kr-os bélyeggel el van látva, illeték pedig az illetékdíjjegyzók 30. tétele értelmében, amennyiben vagyonátruházás sem visszteherrel, sem anélkül nem történt, nem jár, az illetéket törölni kellett. 65. sz. ejh (1898). Illeték alá eső vagyonátruházás akkor sem létesül, ha a közös tulajdonosok a közös vagyont alkotó dolgokat nem darabolják fel, hanem mindegyikük illetőségének megfelelő értékű egész dolgokat vagy jogokat vesz át. Az illetékdijjegyzék 30. tétele szerint közös vagyonnak felosztása alkalmával illeték alá eső vagyonátruházás akkor jön létre, ha a közös tulajdonosok valamelyike a közös vagyon tárgyaiból illetőségén felül többletet vesz át. A törvényes rendelkezés a közös 151 I