Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonközösség megszüntetése. vagyonnak s nem a közös vagyonhoz tartozó egyes dolgoknak természetben való megosztásáról intézkedvén, a vagyonátruházásra vonatkozó fent megjelölt rendelkezés nem értelmezhető akként, hogy a felosztás csak akkor nem esik vagyonátruházási illeték alá, ha a közös vagyont alkotó minden egyes dolog vagy jog különkülön arányosan megosztatik és pedig annál kevésbé, mert a vagyonhoz tartozó ingatlanok gyakran, az ingóságok és jogok pedig rendszerint egyenkint természetben meg sem oszthatók. Nem jő tehát létre illeték alá eső vagyonátruházás akkor sem, ha a közös tulajdonosok a vagyont alkotó dolgokat fel nem darabolják, hanem mindegyikük illetőségének megfelelő értékű egész dolgokat vagy jogokat vesz át, miután ily esetben is mindegyikük illetőségét a közös vagyon tárgyaiból kapja meg. Ennélfogva amidőn a panaszosok két egyenlő értékű ingatlanból álló vagyonukat, amelyből mindegyiküket egy fél rész illette meg, olykép osztották fel, hogy egyikük az egyik, másikuk a másik ingatlant vette át, illeték alá eső vagyonátruházás nem jött létre. 957. sz. ejh (1910). A közkereseti társaság feloszlásakor az illetékdíjjegyzék 65. tétele rendelkezéséhez képest a 30. díjtétel értelmében állapítandó meg az illeték és ehhez képest a társaság tagjai csakis a jsaját illetőségükön túl átvett vagyontöbblet után kötelesek a megfelelő vagyonátruházási illetéket fizetni. 1. sz. jogegységi. Ha valamelyik tag halála folytán feloszló közkereseti társaság vagyonát az életben maradt tag vagy tagok veszik is át, akkor is az egész vagyonra kiterjedő visszterhes átruházási jogügylet létesül. A kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. te.) 69. §-a értelmében a közkereseti társaságba vitt vagyon a társaságnak, mint tagjaitól különböző jogiszemólynek a tulajdona, a 106. § értelmében pedig a tagoknak a társasági vagyonra vonatkozó követelési joga nem a társasági vagyonban levő dolgok állagára, hanem csak azoknak (pénzben kifejezett) értékére vonatkozik. Ezekből következik, hogy a társaság feloszlása alkalmával a társaság vagyona akkor is tulajdonost cserél, ha azt a tagok szerzik meg és hog-y a vagyonátszállás ilyen esetben épen úgy nem ingyenes, mint amikor a társaság vagyonát idegenekre ruházza át. Az ellenszolgáltatást abban az esetben, ha a társaság vagyonát idegenek szerzik meg, az ezek által a társasági vagyonban levő egyes dolgokért (árucikkekért, követelésekért stb.) a társaságnak adott készpénz és az azok fejében esetleg elvállalt társasági adósságok összege képezi, ha pedig az egyes dolgok átruházása az összes tagokra történik, a tagoknak a társasággal szemben fennálló és az átvett dolgokért való lemondás következtében megszűnő követelési jogának az értéke és az általuk esetleg elvállalt társasági adósságok összege az ellenérték. Ha a 152