Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Megbízás alapján való vétel. és egy igazgatósági tag teljesíti. Amiből következik, hogy az igazgató külön a takarékpénztár cége alatt kiállított meghatalmazás nélkül a takarékpénztárt kötelező joghatállyal, annak részére nem vehette meg az ingatlant, amiből ismét következik, hogy az átruházási okirat, amelynek illetékét panaszló töröltetni óhajtja, az ügy jelen állásában illetékszabás szempontjából valóságos átruházási jogügyletet tartalmaz, tehát az illetékszabályok 1. §. A. pontja, valamint az illetékdíjjegyzék 95. tételének A) pontja s különösen az ahhoz csatolt jegyzet értelmében százalékos illeték alá esik. Igaz, hogy az alapszabályok 56. §-a szerint „az intézetet minden ügyeiben az igazgató képviseli", de ez sem korlátlan, mert e rendelkezés folytatása ekként szól: „ennélfogva az alapszabályokban körülírt hatáskörben felhatalmazásokat jogérvényesen ad ki", — minélfogva ebből azt, hogy az igazgató saját személyében az intézet terhére ingatlanokat vehet, következtetni nem lehet, mert ily hatáskört részére az alapszabályok nemcsak nem állapítanak meg, de sőt utalványozási joga is csak 100 frtig terjed halasztást nem tűrő esetekben (60. §.). 241. sz. ejh (1900). Ha az árverelő meghatalmazotti minőségét s azt, hogy az ingatlant egy harmadik személy részére vette, csak az árverési jegyzőkönyv lezárása után jelenti be, vevőnek tekintetik akkor is, ha a meghatalmazást az árveréstől számítandó 8 napon belül be is mutatja. Panaszló azért kéri magát a kifogásolt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmentetni, mert ő a törvény kívánalma szerint 8 napon belül bemutatott meghatalmazással igazolta, hogy az árverésen B. T. községi bíró képviseletében árverelt és vett. Eltekintve azonban at/tól, hogy B. I. községi bíró az árverési jegyző könyvet, melyben panaszló mint vevő szerepel s amelyet panaszló ezen minőségében is írt alá, észrevétel nélkül szintén aláírta, ennek az érvelésnek törvényes alapja nincs, mert az ill. díjj. 7. tételéhez fűzött jegyzet világosan rendeli, hogy a meghatalmazó az árverési jegyzőkönyv aláírása előtt vagy annak alkalmával bejelentessék, ami meg nem történt s ainit a meghatalmazásnak 8 napon belül történt bemutatása annál kevésbé pótol, mert ez a meghatalmazás is az árverés után lett kiállítva. 442. sz. ejh (1902)." Ha alakulóban levő részvénytársaság javára egy harmadik személy ingatlant vásárol és azt a részvénytársaság, megalakulása után elfogadja, vételi illeték csak egyszer írható elő. A kiszabás alapját képező szerződés megkötése körül panaszos földhitelintézet nem a maga nevében, hanem mint a későbben ..Osztrák bánya- ós kohótársaság" cég alatt létesült rtg megbízás nélkül való ügyvivője járt el. Világosán kitetszik ez az adásvevési 146