Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Megbízás alapján való vétel. szerződós fejezetéből, mely szerint a szerződés F. főherceg- úr cs. és kir. fenség-e mint eladó ós a főhercegi bányaművekből alakítandó „Osztrák bánya- és kohótársaság rtg" nevében a földhitelintézet mint vevő között köttetett, továbbá a szerződés tételes intézkedéseiből, így a szerződés I. pontja szerint vevő a rtg, a III. pont szerint a vétel árt az köteles megfizetni, a VIII. pont szerint az adásvételi tárgyak az alapító közgyűlés napján mennek át a rtg birtokába s a XII. pont szerint a szerződés azon fenntartással köttetett, hogy az alapítandó rtg csakugyan megalakuljon s ha ez az alakulás az 1906 ápr. l-ig be mem következnék, úgy a szerződés meg nem kötöttnek tekintendő. Ezek a szerződési határozmányok panaszos földhitelintézet megbízás nélküli ügyvivő voltát kétségtelenné teszik. Az illetékkiszabásnál a pénzügyigazgatóság által is elfogadott az a felfogás érvényesült, hogy az Országos bánya- és kohótársaság a szerződés kötése idejében még nem létezvén, panaszos Földhitelintézet nem ennek képviseletében, hanem csak a maga nevében járhatott el s ennélfogva a szerződés tárgyát képező bányák tulajdonjogát az eladó kir. hercegtől a Földhitelintézet szerezte meg. Ez a felfogás azonban téves*, mert idegen ügynek idegen érdekben való ellátása nem lévén határozott személy akaratához kötve, a megbízás nélküli ügyvitelnél teljesen közömbös, hogy az ügy feltételezett ura egyáltalában létezik-e. Világosan kifejezésre jutott ez a jogelv a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének az 1688. §-hoz csatolt indokolásában (Indokolás IV. kötet 459—460. lap), mely szerint „lehet ügyvitel meghaltnak vélt, vagy még csak születendő személyek javára; hasonlóképen még csak létesítendő jogi személyek javára, minő különösen a modern forgalmi életben a keletkezésben lévő rtgok javára való ügyvitel alakjában gyakori". Ha a megbízás nélküli ügyvivő eljárását az ügy ura jóváhagyja, akkor az ügyvivő egész eljárására visszaható megbízás támad s minden kérdés a megbízás szabályai szerint oldandó meg, ezek szerint pedig a más érdekében létesített jogügylet hatása közvetlenül annak a személyében áll be, akinek személyében a szem előtt tartott érdek megtestesül, tehát akinek javára a megbízás nélküli ügyvivő a jogügyletet megkötötte. Jelen esetben a megbízás nélküli ügyvivő (panaszos) eljárását az ügy ura (az Osztrák bánya- és kohótársaság) jóváhagyta, amennyiben alakuló közgyűlésén a nevében ós javára kötött adásvételhez egyhangúlag hozzájárult s ezen jogügylet jogcímén a báuyabirtokok és más ingatlanok eladó főherceg úr nevéről közvetlenül nevére írattak át. Minthogy ezek szerint a kiszabás alapjául szolgáló szerződéssel annak tárgyát a szerződést jóváhagyó Osztrák bánya- és kohótársaság szerezte meg az eladó főherceg úrtól, minthogy továbbá az adásvételi illeték a most nevezett társaság terhére külön kiszabatott, a panaszos Földhitelintézettel szemben támasztott illetékkövetelésnek jogos alapja nincs. 811. sz. ejh (1908). 10* 147