Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vételi jogok szerzése és átruházása. irat tanúsága szerint a panaszos az ingatlanokat nem adta el, s ennélfogva a „parcellázási megbízás"-nak címzett szerződés szavai szerint is a vétel már 1907 márc. 1-én létrejött. 898. sz. ejh. (1909). A parcellázási megbízási szerződés adásvételi jogügyletnek akkor tekintendő, ha a megbízott az ingatlant meghatározott árban akkép veszi át, hogy annak következtében az ingatlan dolog felett a megbízó a jogi uralmat elveszti és azt a megbízott saját nevében gyakorolja. A megbízó az ingatlan dolog felett a jogi uralmat akkor veszti el, ha a megbízási szerződéssel a megbízott a kikötött vételárért a parcellázásra szánt ingatlanokat átveszi vagy átvenni köteles, mert ebben az esetben a megbízott az ingatlan szerzőjeként már a megbízási szerződés megkötésekor jelentkezik és pedig éppen úgy, mint minden más vevő s mert ennek következtében az ingatlan felett a jogi uralmat — ugyancsak a szerződés létrejöttétől számítva — egyedül ő, de már nem megbízotti minőségben, hanem mint az ingatlan szerzője gyakorolhatja. 73. sz. jogegységi. Ha a vételi ajánlat hatálya felfüggesztő feltételtől függ, ennek teljesüléséig az illeték befizetését függőben kell tartani. 1556. sz. ejh (1922). Ind. lásd a 17. §-nál. Abban az esetben, ha a szerződő felek az ingatlanra vonatkozó vételi joggal (opció) nem élnek, az ingatlan vagyonátruházási illeték helyett ingóvétel utáni okirati illeték jár. A kérdésre nézve jelenleg érvényben levő 1920:XXXIV. tc. 102. §-ának (5) bekezdése csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha a vételi joggal a szerzők nem élnek s az ingatlan az eredeti tulajdonos birtokában és tulajdonában marad, akkor az ingatlan vagyonátruházási illeték helyett „csupán fokozatos okirati illeték követelhető", tehát a törvény ezt a fokozatos okirati illetéket közelebbről nem jelöli meg. — Azonban a kérdés eldöntéséhez fontos adat az, hogy az említett törvény előtt érvényben volt 1918:XI. te. 61. §-ának az első bekezdése akként rendelkezett, hogy ha a vételi jog telekkönyvi bejegyzés vagy a vételi jog tárgyát képező ingatlan átadása előtt, hatályát veszti, az ingatlan értéke után „csak az ingók vételére megszabott illeték" jár. — Nincs semmi adat annak megállapítására, vagy ok annak feltevésére is, hogy az 1920: XXXJIV. tc. az említett intézkedésével az 1918 :XI. te.-nek a megelőző jogszabályokban nem rendezett esetre vonatkozó, említett intézkedését megváltoztatni kívánta volna. — Az 1920:XXXIV. te. 99. §. (1) bekezdésében az ingó és ingatlan együttes átruházásánál azt 141