Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Életjáradéki szerződések. a kifejezést használja, hogy „az ingóikra eső vételár után pedig okirati illetéket kell kiszabni". — Tehát a törvény maga is okirati illetéknek nevezi az ingó vétel utáni illetéket. A törvény életbeléptetése tárgyában kiadott 1920. évi 103.700. sz. P. M. rendelet III. B. pontjának negyedik bekezdése pedig azt mondja, hogy: Az ingók viszterhes átruházása, természeténél fogva, okirati illeték alá tartozónak minősítendő. — Ezekből folyólag az. hogy az 1920: XXXIV. tc. 102. §. (5) bekezdésében az ingatlanra vonatkozó vételi joggal való nem élés esetére követelhető illetéket okirati illetéknek nevezi — nem ad semmi indokot arra, hogy az alatt ne az ingó vétele után járó okirati illetéket értsük. — De az, hogy az alatt ilyen illetéket értsünk, következik a jogügyletnek illetékezés alatt maradó természetéből is. — Mert az 1920:XXXIV. tc. 2. §. (3) bekezdésének utolsó mondatából kétségtelen, hogy illetékezés szempontjából az ingatlanokhoz kapcsolt jogok az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá akkor esnek, ha azokat az ingatlannal együtt ruházzák át. Tehát ha ez nem így történik, akkor az ingatlanhoz kapcsolt jog — illetékezés szempontjából — ingónak tekintendő. — Az 1920:XXXIV. te. 102. §. (5) bekezdése pedig az ingatlanra vonatkozó vételi jog illetékéről éppen arra az esetre kívánt intézkedni, amikor az eset úgy tekintendő, hogy a szerződésből az ingatlanhoz kapcsolt jognak az ingatlan nélküli átruházása történt meg. — Ezek alapján a rendelkező részben kifejezett álláspontot kellett elfoglalni. 158. sz. jogegységi (1931). Életjáradéki szerződések. (105. §.) Ha az életjáradékért kapott ingatlant a szerző fél az elvállalt életjáradék alól való fölmentése ellenében visszaadja az átruházónak, a visszaruházó szerződés illetéke az ingatlan értékétől jár. A panaszos az 1905 szept. havában létrejött életjáradéki szerződés szerint átruházta ingatlanait T. Z.-ra, A panaszolt illetéknek tárgyát képező jogügyletről 1907 aug. 5-én kiállított okirat szerint T. Z. az ingatlanokat a vállalt eltartási kötelezettség alól való felmentése ellenében visszaruházta a panaszosra. Minthogy az ingatlannak életjáradéki kötelezettség alól való felmentés ellenében bekövetkezett ezen visszaruházása az ingatlannak az életjáradéki kötelezettség átvállalása ellenében való további átruházásától csak annyiban különbözik, hogy ha ilyen módon az ingatlant az életjáradékra jogosított szerzi meg, a járadékra vonatkozó jog és kötelezettség egyesülése folytán ezek egyidejűleg megszűnnek, ami az átruházási jogügylet lényegét nem érinti, a most megilletékezett visszaruházó szerződés is az illetékdíjjegyzék 86. tétele F. pontja alapján esik illeték alá; vagyis az ilykép átruházott ingatlan ér142