Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vételi jogok szerzése és átruházása. latkozattal, hanem a bontó feltétel bekövetkeztének nemleges ténye folytán semmisült meg, amiből viszont az illetéki törvénynek rendelése szerint az következik, hogy az a nyilatkozat, mely csak a telekkönyv rendezése céljából vált szükségessé, vagyonátháramlást nem szabályozván, vagyonátháramlási százalékos illeték alá nem is vonható. Ugyanezért az újrafelvételi panasznak részben helyt adni, az alapítéletet részben hatálytalanítani és panaszost arra való tekintettel, hogy a nyilatkozat egyszersmind törlési nyilatkozatot is tartalmaz, 14.000 K után II. fokozat mellett 45 K fizetésére továbbra is kötelezve, a többletnek törlését elrendelni és a fennálló egyetemlegesstégénél fogva az ítélet hatályát panaszos feleségére is kiterjeszteni kellett. 788. sz. ejh (1907). Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan visszteher ellenében történt megszerzése után kiszabott visszterhes (vételi) illeték befizetésének felfüggesztése jogosan nem igényelhető. 166. sz. jogegységi (1931). Ind. lásd a 17. S-nil. Vételi jogok megszerzése és átruházása. (102. §.) A „parcellázási megbízás"-nak címzett szerződés, ha abban a megbízott a netáni eladás eredményétől függetlenül meghatározott vételár fizetése ellenében jogot szerez ahhoz, hogy az ügylet tárgyát tevő ingatlant tetszése szerint eladhassa, vagy magának megtarthassa és birtokába vehesse s másrészről feltétlenül kötelezi magát a vételár megfizetésére és a közterhek viselésére, mint az ingatlan felett kötött adásvevés vonandó illeték alá. A „parcellázási megbízás"-nak címzett szerződés szerint a panaszos a netáni eladás eredményétől függetlenül meghatározott vételár fizetése ellenében jogot nyert ahhoz, hogy az ingatlant tetszése szerint eladhassa vagy megtarthassa, hogy 1907 márc. 1-én az ingatlan birtokába léphessen, viszont tartozott a vételárt feltétlenül megfizetni s a közterheket már 1907 jan. 1-től fizetni. A szerződés ezen tartalmához képest a panaszos megszerezte az ingatlanra vonatkozó teljes jogi uralmat, vagyis a tulajdonjogot. Minthogy pedig a tulajdonjognak meghatározott készpénzösszeg fizetése ellenében való megszerzése iránt kötött ügylet jogi minősége szerint adásvevési szerződés s minthogy az ügyletek nem a felek által használt elnevezések, hanem minőségükhöz képest esnek illeték alá, a panaszos terhére 4.3% illeték s a bejelentésnek 90 napon túli elmulasztása miatt bírság törvényszerűen íratott elő, annál is inkább, mert a megbízásnak címzett szerződés szerint is a panaszos, amennyiben 1907 márc. l-ig az ingatlant el nem adná, vevőnek fog tekintetni, s az 1908 febr. 13-án kelt adásvevési szerződési ok140