Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Feltételes vételek. lemondva odahatni, hogy az a vevőkre ruháztassák át, mégis ha a pénzügyigazgatóság- az italmérési engedélyt megtagadná, a vételi szerződés érvénytelenné válik. Felajánlja annak tanukkal leendő bizonyítását, hogy a német szövegű szerződésbe foglalt ez a feltétel tényleg a felek által kiköttetett és hogy a pénzügyigazgatóság az italniérési engedélyt valóban megtag'adta. Az új raf el vételt az 1896:XXVL tc. 139. és 142. §-a alapján megengedni és a panaszt érdemi vizsgálat alá venni kellett, mert a németnyelvű eredeti szerződés be volt ugyan csatolva a vevő, ifj. B. T.-nalk ahhoz a panaszához, mely az előírt vételi illeték ellen irányult, de nem szerepelt az mint bizonyíték abban a közigazgatási eljárásban, amelynek befejezésekép ez a bíróság az illeték tárgyában ós az ügyfél által beadott panasz felett 1906. évi 9870. sz. alatt döntött s így e szerződés nyilvánvalóan új bizonyíték, amelyet az alapeljárásban ügyfél azért nem használhatott, mert arról, hogy az illetékkiszabási iratok között nem a teljes szövegű szerződés szerepel, tudomással nem birt. Az ügy érdemét illetőleg tényként állapítja meg a bíróság, hogy az illetékszabásra és a telekkönyvi hatóságnál bemutatott magyar szövegű, valamint a panaszhoz csatolt német szövegű szerződés ugyanazon a napon kelt. Minthogy pedig a mindkét szerződést előttemező tanuk a bizonyító eljárás során megerősítették ügyfélnek azt az állítását, hogy a feleknek akaratát a német szövegű szerződós tartalmazza ós hogy a magyar szövegű szerződésből hiányzó feltételt a szerződő felek valóban kikötötték; minthog-y ugyancsak a bizonyító eljárás során a kir. pénzügyigazgatóság hivatalosan jelentette, hogy az italniérési engedélynek a vevők részére való kiadását a pénzügyi hatóság végérvényesen megtagadta, a szerződés a kikötött feltétel be nem teljesülése folytán önmagában semmissé vált. Igaz ugyan tehát, hogy a telekkönyvi bekebelezés miatt az adásvételi illeték az illetékszabályok 99. §-ának rendelkezéséhez képest a felbontó feltétel bekövetkezte dacára sem téríthető vissza, — ez azonban még nem dönti el azt a további kérdést, hogy a nem egyszerűen visszavont, hanem a felbontó feltétel folytán visszavonás nélkül is megsemmisült szerződéssel, vagyis a jogviszonyoknak az előbbi állapotba történt visszaállításával történt-e újabb és olyan vagyonáthárulás, amely mint ilyen százalékos illeték alá volna vonható, nem dönti el jelesül ezt a kérdést az illetékszabályok 99. §-a, mely csak az alapszerződés illeték törléséről rendelkezik, de nem tartalmaz arra nézve intézkedést, hogy minő illeték alá vonandó az a szerződés, mely az előbbit megszüntette, úgy hogy e kérdés az illetéki ós a magánjogi szabályokuak egyéb rendelkezéseiből döntendő el. Magánjogi szabály, hogy a felbontó feltétel bekövetkezte esetén az eredeti jogügylet megsemmisül önmagától és anélkül, hogy erre nézve külön szerződós, külön megállapodás létrejötte szükségeltetnék, úgy hogy az adott esetben a jogügylet, a vételi szerződés nem az illeték alá vont nyi139